Szerintetek miért alakult ez így a magyar nyelvben?

Az ilyen hagyományokra nem mindig van magyarázat....

Így alakult ki a hosszú évszázadok során.

"Egyetlen nyelvet sem ismerek, amiben oda kellene tenni a "kívánok" szót a "jó" és az épp aktuális napszak mellé."

Pedig van ilyen nyelv, ha más nem, a francia.

Mondhatod ugyan, hogy "bonne journée", de sokkal udvariasabb - mint a magyarban is - a "je vous/te souhaite une bonne journée".

Ami egyszerűen azt jelenti, hogy jó napot kívánok önnek/nektek, neked.

Nagyon gyakran, szinte mindennaposan használják, még barátok vagy rokonok között is.

Koreai nyelvben is hasonló a helyzet.

안녕하세요 - „Jó reggelt/napot/éjt kívánoknak“ feleltethető meg. Udvarias forma.

안녕 - Kb „Szia“

Így csak az első felét használva sokkal bizalmasabb, helyzettől függően akár sokkal udvariatlanabb forma.

안녕 „békét“ jelent. A 하세요 pedig a „csinálj valamit“.

Kb „Béke legyen veled!“ és „Béke!“ jönnének ki szó szerint értelmezve.

Előbbi udvariasabb, utóbbi nem.

Akárcsak a Jó napot és a Jó napot kívánok.

Nem vagyok nyelvész, fogalmam sincs ez etimológiailag helyes-e, de józan paraszti ésszel vizsgálva, logikus hogy egy hosszabb kifejezésre több időt szám ember, ügyet fordítasz arra hogy végig mondod, nem spórolod le a végét, azaz nagyobb tisztelet mutatsz a másik felé, aki felé a köszönést intézed. Szóval logikus, hogy ez több nyelvben is előfordul.

nem, franciául éppen úgy működik, mint magyarul:

a rövid verzió nem hordoz tiszteletet

bonjour - ez önmagában közömbös, megfelel, ha bemegyünk egy boltba

de tisztelettel csak így szabad:

bonjour Madame,

bonjour Monsieur (Mademoiselle, Mesdames, stb)

a barátom szüleinek nem köszönhetek simán bonjourt, a barátomnak igen, de ha jól nevelt vagyok, hozzáteszem a keresztnevét, a szülőknek meg a vezetéknevét

Bonjour Madame Legrand

a "je vous/te souhaite une bonne journée" az már kissé finomkodó, modoros, mint magyarul a "legyen szép napod"

szóval van elegánsabb forma a sima bonjournál