Normális, hogy zavar a csendőrpertu?

25 éves koromban, már akkor is a férjemmel és a kisbabánkkal költöztünk abba a házba, ahol azóta is élünk. Az idősebb nénik (nem tudom belőni, olyan 50-60 fölött) közül sokan letegeztek akkor úgy, hogy nem adtak a viszonzásra engedélyt. Mivel még elég fiatal voltam, nem igazán zavart.

Azóta viszont eltelt tíz év, és egy ideje eléggé idegesít, hogy 35 éves létemre pont úgy csókolomozom őket, mint a gyerekeim. Egy ideje már át is szoktam a Jó napotra, de arra is mindig az a válasz, hogy "Szervusz, drága."

Van még egy-két olyan idősebb ember, akikkel hasonló a szitu (tegyük hozzá, nem túl sok), de őket gyerekkorom óta ismerem, így szoktam meg.

Nem, nem fogok odamenni egyikhez sem, hogy "Marika néni, engedje már meg, hogy tegezzem", úgyhogy ez már valószínűleg így marad. Inkább azért tettem fel a kérdést, hogy más is van ilyen helyzetben? Normális, hogy zavar? Vagy inkább addig örüljek, amíg ilyen fiatalnak tűnök?