Milyen összefüggés van az anyanyelv és a kifejlődő intelligencia között?

Egy nyelv szerintem úgy elsz egyre bonyolultabb és nehezebb, ha minél több behatás éri azt a sok év ezredek alatt.

A nyelv mindig átvesz rengeteg szót a másik, környezö nyelvekböl. Pl egy háborús megszállás esetén akár 10-20 év alatt is bekerülhetnek a nyelvhasználatba teljesen új szavak de akár nyelvtani kifejezés is.

Ha egy népet kevés háború vagy más behatás súlytotta, akkor kevésbé fog a nyelv változni, egyszerü kifejezések is megmaradnak, és az emebreknek nem kell úat tanulniuk.

Ez nem feltétlenül az agyműködést érintő probléma, nagyjából tudjuk, hogy milyen agyterületek felelnek pl. a beszédprodukcióért, és amennyire tudom nincsenek jelentékeny eltérések nyelvenként.

Viszont az anyanyelv kétségkívül számít. Minden nyelv másként tagolja a valóságot, a nyelv szemléletmód és világértelmezés is. Meghatározza bizonyos pontig menően, hogy honnan és hogyan nézzük a dolgokat, mi az amit látunk. Világosan gondolkodni arról tudunk, amiről a nyelvünk is tud. Ha két realitásnak (pl. két színárnyalatnak vagy napszaknak) nem felel meg két fogalmi kategória és kétféle nyelvi kifejezésmód, ezek a realitások számunkra összemosódhatnak, és ha érzékeljük is a különbséget, akkor se tudjuk pontosan megragadni és kifejezni, hanem az intuitív szintjén marad ez az érzékelés.

Ez olyan dolgokra is behatással lehet, amilyen dolgokat az intelligenciatesztek is mérnek. Pl. mit kezdhet egy matematikai feladvánnyal olyasvalaki, akinek a nyelvében a számossági kategóriák kimerülnek pl. abban, hogy egy, kevés és sok? Vagy hát igen, pl. egy nagyobb komplexitással bíró nyelvtan is fejleszthet bizonyos kombinációs készségeket.