A magyar nyelv miért tiltja a szóvégi dupla i-t?

Miért tiltaná? Olyat pl simán lehet mondani és írni is, hogy "Ezek az én kifliim" – nekem számra sem áll az, hogy "kiflijeim", hiszen olyat se mondanék, hogy "kutyájaim".

Az -i képzős helységnevek helyesírása meg amúgy is egy katyvasz, ami hol a kiejtés, hol a szóelemzés, hol az egyszerűsítés elvét követi, és ezen a 12. kiadás sem segített :(

A Vichy + i írása pl. "vichyi", de a Sydney + i az már "sydney-i", a Lenti + i meg "lenti". Nekem kiejtésben ezek [visii], [szidnii], [lentii].

Az egyszerűsítés elve miatt én például sokáig azt hittem, hogy a pompeji katsztrófa Pompejben történt, csak felnőttként tudtam meg, hogy az valójában Pompeji, sőt, eredetileg Pompeii volt. Szóval nem éltem volna hosszú éveket tévedésben, ha pompeji-i vagy pomplejii állt volna a tankönyvben.

Amúgy tényleg nem értem, mi értelme egyszerűsíteni, hiszen ha valami pl. Kovácsné tulajdona, akkor az Kovácsnéé, írásban és kiejtve is, nem pedig Kováncsné. Ha itt nem kell egyszerűsíteni, akkor az ii-t miért kell???

_A Vichy + i írása pl. "vichyi", de a Sydney + i az már "sydney-i", a Lenti + i meg "lenti"_

Nekem is inkább lentii, mint lenti (mint ahogy Pompej örökre Pompej marad, mert én még úgy tanultam:), viszont a fenti dolog egyáltalán nem katyvasz, mert Vichyre és Sydney-re más szabályok vonatkoznak lévén külföldi városok. Az idegen szavak és nevek írása - a toldalékok kapcsolás résznél találod meg az idevonatkozó szabályt. :)

Pont ez a baj a magyar helyesírással, hogy túl sok háttérinformációt kell tudni ahhoz, hogy esélyünk legyen valamit helyesen leírni. Miért nem lehet a külföldi neveket egységesen kötőjellel toldalékolni? Sokkal könnyebb lenne úgy kiolvasni/felismerni is.

Miért kell tudni, hogy a végén lévő "bonyolult" betűkapcsolat egy hangot jelöl-e? Illetve az se mindegy, hogy az erdeti kiejtést vagy a magyarost vesszük-e figyelembe, hiszen pont pl. a Sydney nevet az ausztrálok kb [szidnéj]-nek ejtik, tehát ha akarom, az "ey" épp megfelel az [éj]-nek, tehát ez nem "bonyolult" betűkapcsolat ;)

Ha meg a magyar, [i]-s kiejtést vesszük, akkor meg mi a különbség a Vichy utolsó [i]-jéhez képest? Semmi! Leírni mégis másképp kell... Na, ezért mondom, hogy katyvasz, mert bár szabáyok vannak, de azok csak szükségtelenül és háttértudásra alapozva megnehezítik a helyesírást.

Nem tudom, ennyire nem értek hozzá. Gondolom, az lehet a különbség, hogy Vichyben az -y jelenti az i betűt, Sydney-ben pedig az -ey, azaz az már betűkapcsolat.

Ami a kiejtést illeti: Sydney (/ˈsɪdni/) is the state capital of New South Wales... azaz hivatalosan -i a vége függetlenül attól, hogy sokan másként ejtik (nálunk is a szögediek Szögednek mondják a városukat, oszt hivatalosan mégse nem az számít:).

A kötőjelezéssel kapcsolatban csak annyit, hogy talán igazad van, de régi bútordarab lévén nem hiszem, képes volnék kötőjelezni Londont, Berlint, Bonnt... és társait. Talán a következő nemzedék. :)

Amúgy az -ig rag is simán kapcsolható -i végű szavakhoz: Lentiig, kocsiig, szegediig.

Ez utóbbi alapján felőlem lehetne olyan is, hogy:

a Lentinél lévő határátkelőig, azaz a lentii határátkelőig, azaz a lentiiig... ;)