Hogyan hatna egy kisbabára, ha egy olyan nyelven beszélnek hozzá a szülők, amit nem is tudnak?

A töredékes nyelvet fogja megtanulni, és kreolizálni.

Új szavakat kellene kitalálnotok, ezzel már ti építenétek fel az új nyelvet, ami finn elemeken alapulna, de nem lenne finn.

Eleve 2 és 6 hetes kora körül a hangokat tanulja meg a nyelvből - tehát, ha ekkor te egy idegen nyelven beszélsz, akkor ennek a hangjait fogja megtanulni, a te akcentusoddal.

Utána pedig azokat a szavakat tanulja meg, amelyeket mondasz, végül azt a nyelvtant.

3 az nagyon-nagyon rossz hatással lenne - ez nem vicc! a nyelv a szó a logoszból ered - mint a logika.

Sajátos logikája van a nyelvnek, a gyermek ezt együtt tanulja a hangzással, nyelvtannal, értelmes mondatokkal, kifejezésekkel és a logoszhoz köti intuitíve - az értelméhez, a szó világosságához, ideájához. Nagyon megzavarná, ha cserélgetnéd a jelentéseket - nem tudna értelmesen megtanulni GONDOLKODNI - mert mindeközben szavakkal gondolkodni is tanul.

"Ha következetesen rosszul beszélek vele finnül. Pl a szeretlek helyett azt mondom, mi a neved. stb. Az, hogy hat?"

Ha következetesen csinálod, akkor a "mi a neved" jelentésű finn hangsort ruházza fel a "szeretet" jelentésű finn hangsor jelentéstartalmával. Akkor mást fog jelenteni neki az a szó. Ha pedig csak véletlenszerűen mondanál neki mondatokat finnül, akkor nem tanulna meg rendesen kommunikálni, mert következetlen lenne a nyelvi minta, amit átadsz neki.

Bevallom, én már a kérdést sem értem: szerintem ha te egy nyelvet "nem is tudsz", illetve ha "pár mondatot és éneket tudsz, de a jelentését nem mindnek", akkor te azon a nyelven NEM TUDSZ BESZÉLNI. Hívhatjuk persze "beszédnek" –

ahogy azt is, ha én megtanulok elmakogni egy szanszkrit gyerekmondókát vagy egy szuahéli "köszönöm"-öt –, de attól ez még a szó szűkebb értelmében nem beszéd. Márpedig itt (egy baba fejlődésének témájában) muszáj valami szűkebb értelemben használnunk a beszédet, különben semmi értelme. Ahogy már a többiek is leírták.

"Mi lenne, ha a gyerekemnek csak finnül beszélnék?": Szögezzük le: ez, amit írtál, NEM "finnül beszélés". Ez max finn szavak, mondatok mondogatása, finn énekek éneklése.

Ha az lenne a kérdés, hogy baj-e, ha néha ilyeneket is mondasz, akkor nyilván nem baj. De ha a jelenlétében CSAK olyan nyelven "beszélnél" (mindennap, reggeltől-estig), amilyenen nem is tudsz, azt már elképzelni sem tudom... (És a környezetében mások sem beszélnének hozzá?)

Tényleg nem értem, hogy ebből mit lehetne ebből hozni, kinek/mire lenne ez jó?, milyen eredményt vársz?

Kíváncsi vagy, hogy megtanul-e beszélni akkor is, ha senki sem beszél körülötte (értelmesen), csak valami halandzsa megy? – Nyilván nem tanul meg.

Vagy hogy a meglévő, értelmetlen építőelemekből összerak-e magának valami beszélhető nyelvféleséget? – Még az is lehet.

Nem is tudom, hogy ilyen értelmetlen halandzsa esetén neki lenne-e nehezebb dolga, hogy megértse a szülőket (a metakommunikációjukból), vagy a szülőknek lenne nehezebb dolga, hogy ezt a kísérletet úgy végigcsinálják, hogy tényleg értelmetlenül és "következetesen következetlenül" hablatyolnak körülötte évekig... :-)

A korábbi válaszokkal összhangban: az biztos, hogy szellemileg is jobban lemaradna, mint ha értelmesen beszélnének hozzá, és az is biztos, hogy ha a szülőknél véletlenül belekerülne valami rendszer a "beszédbe", akkor azt magáévá tenné (vö. #4, ami lehet, hogy mulatságosan volt megfogalmazva, de attól még lényegeset írt: a baba jó esetben minden olyan dolgot megpróbálna gyorsan felhasználni, elsajátítani, amiben felfedezhető valami rendszerszerűség).