Hány év alatt tanultál meg angolul? Egyedül megtudok tanulni?

Attól függ, milyen szinten megtanulni angolul?

Társalgási szinten pár év alatt meg lehet tanulni ha egy angol nyelvű országban élsz.

Anyenyelvi szint pedig szerintem 10+ év. (Ezzel nem vitázok senkivel, tudom hogy 10 év alatt nem lehet megtanulni olyan szinten hogy egy anyanyelvű ne vegye észre hogy csak a második nyeved, valamint rengeteg ilyen személyt ismerek, sőt olyanokat is akik ott születtek mégis erős tört angol akcentusuk volt mert otthon saját nyelvet hadználtak)

Az viszont köztudott, hogy magyarba leteszel egy középfokú vizsgát, az a való életben egy olyan országban alap foknak felel meg. Felső fokra azt mondanám társalgasi szint.

(Helyesirási hibákért bocsi, nem Magyarországon végeztem iskolát/főiskolát)

"Felső fokra azt mondanám társalgasi szint"

Ez magyar rendszerben nagyon nem így van.

Itthon a társalgási szint még nem éri el a középfokot, ami felső felett van, azt tárgyalásinak nevezzük.

A nyelvvizsgák szintezése meg egységes mindenhol. A C1 külföldön is C1, max az ember úgy ÉRZI, hogy gyengébb. És az is, az igaz. De attól még C1.

Amúgy egyedül is meg lehet tanulni, de attól függ, mi a cél. Van, aki a középfokra is azt mondja, tud angolul, meg van, aki a tárgyalási szintjén is talál mindig javítandót.

#4 Én kérek elnézést. Azt hittem a sorrend az alap, közép, felső. De ha csak felső és közép van, akkor vegyük úgy hogy a közep szint (azaz nálam a felső, az epp hogy csak elbeszélgetésre elég.) Így jobb?

Bocs, nem tudom hogy megy arra fele az ilyen dolgok.

Csak abból indultam ki, hogy egyszer egy okoska nekem próbált menőzni a magyar érettségijével és a felső fok angoljával, közben az étteremben nem tudott megszólalni, hogy mit kér, vagy a pénz váltóban elővette a személyijét és nyújtota a csajnak, aki csak annyit kérdezett "Mennyit váltasz?"

Persze ez emberfüggő is, de ha már megkapta az 5-ösét, akkor gondolom sokan mások is hasonló szinten lehetnek.

Én egy év alatt tanultam meg rendesen angolul -- de nyelvterületen, angol anyanyelvű szoba/munkatárs mellett.

Munka után hazamentünk, járt nekünk 3 napilap (ez három évtizeddel ezelőtt volt); leültünk elolvasni azokat, ha valamit nem értettem, megkérdeztem a havertól. Egy év ilyen rendbe rakta az angolomat (nem a kiejtésemet; azt lehetetlen akcentus nélkül elsajátítani a pubertáskor után). Persze utána is fejlődtem, de ezzel az alappal képes voltam élni a mindennapokban anélkül, hogy kiröhögtek volna (a hátam mögött).

Az egyedül tanulással a gond az, hogy nem fejleszti az aktív szókincset (hacsak nem jársz valamilyen angol nyelvű blogra rendszeresen hozzászólásokat is írni).

Az is segít, ha van olyan könyv, ami eredetileg angolul volt publikálva, de te élvezettel olvastad magyarul. No olyasmiket elolvasni eredetiben még nagyobb élmény. Én így voltam Raymond Chandler krimijeivel (az ő szóhasználata néha archaikus -- végül is a 40-es években írt --, de ez ritkán jelent problémát).

Azt hiszem a legfontosabb dolog a motiváció: hogy élvezd azt, hogy egy más (világ)nyelven vagy képes információkat szerezni. De ha ez még az anyanyelveden sem igaz (nem szeretsz olvasni akár regényeket, akár ismeretterjesztő/technikai irodalmat), akkor valószínűtlen az, hogy élvezetet találsz majd az angol nyelv tanulásában. Úgy pedig nagyon nehéz (bármilyen) nyelvet tanulni.