Aki tanult klasszika-filológiát, latint-görögöt, akkor lehetne hozzá pár kérdésem?

Mi a konkrét kérdés?

A latin és az ógörög kiejtése mellékes téma, mivel ezeken a nyelveken nem hallunk beszélőket, nem is beszéljük ezeket, hanem OLVASUNK rajtuk. Az ókortudomány megpróbálta hosszú időn keresztül restituálni az ókori kiejtést, és több nézet is létezik. A latin sokkal egységesebb, mint a görög, de ott is bizonyára az évszázadok során sok váltizás volt a kiejtésben. Már az aranykori latinságban látható, hogy aa szó eleji "h" betűket bizonyára nem ejthették, mivel néha "Adrianus", máskor "Hadrianus" alak szerepel egyes írásokban.

Az ógörög nehezebb nyelvileg is, és annak a kiejtéséről bármit is mondani, mivel térben és időben is sokkal kiterjedtebb és nyelvjárásokra tagozódottabb a latinnál. Attól függ, melyik kort nézem, de egy biztos: az ókorban nem volt se hangrögzítő, se hangfelvétel, tehát nem tudjuk hogyan ejtették, csak következtetni lehet rá. Görögországban, aki tanul ógörögöt, ott mai görög kiejtés szerint tanítják. Nálunk az úgynevezett Erasmus szerinti ejtés ezen nyelvek tanítása során az olvasás, de szerintem Erasmus halom hibát ejtett, sokszor téves alapokból közelítette meg a kiejtés visszafejtését.

A lényeg:

1) Nem fontos, hogyan ejtették, mivel nem beszélt nyelvekről van szó, épp elég gondot okoz az alaktan, mondattan, stilisztika.

2) Nálunk a Rotterdami Erasmus nevéhez fűződő erasmusi ejtéssel tanítják.

3) A két nyelvet egyszerre, vagy egymás után szokták tanítani, holott nagyon különbözik a görög a latintól, csak kulturálisan hatottak egymásra, illetve a latin átvett egy halom görög szót, majd a császárkor idején a koiné görög egy halom latin szót átvett, amelyek az újgörögben élnek tovább. Nálunk sajnos az ógörögöt úgy tanítják, mintha latintudás kellene hozzá, pedig anélkül is meg lehet tanulni, de sajnos a görög nyelvtanok sem azt írják, hogy pl. "Παθητική φωνή", görögül, hanem latinul írják, hogy "Passivum". Semmi nem indokolja, hiszen a nyelvtani elnevezéseket a rómaiak szóról szóra a görögből fordították latinra, tehát a görögöknél már létezett a grammatika (ez is görög szó) tudománya, azaz a nyelvtudomány.

A szanszkrit is ide tartozna, hiszen a görögnél még ősibb nyelvről van szó. Annak a kiejtését igen pontosan lehet tudni, hála Panini ragyogó és mindent kimerítő teljes nyelvtanának, amelyet már az ókorban olyan részletességgel, hangtani elemzésekkel írt meg, hogy pontosan lehet tudni, hogyan ejtették. Ehhez képest a mai indiai szakrális szövegek felolvasásánál vagy recitálása során nem ejtik tisztán azokat a hangokat, sokkal elkentebb, egyszerűbb, mint ahogy Panini pontosan megmondta, hogyan kell ejteni a szanszkritot. Egyébként aki klasszika- filológiával akar foglalkozni, érdemes eldönteni, hogy melyik ágát szeretné művelni, és pl. aki grécista akar lenni, annak nagyon tudom ajánlani a mai görög nyelv megtanulását is, de aki latinista akar lenni, az olaszul is tanuljon meg, mert egy halom szakirodalmat majd a mai nyelveken fog tudni elolvasni.