Lehet így még jó tanár belőlem?
Lehetőségem adódott, hogy egy középiskolában angolt tanítsak (megyeszékhely, viszonylag jó hírnevű iskola), de vannak kételyeim. Régen, fiatalabb koromban tanítottam középiskolában, akkor sok nehézségem volt a fegyelmezéssel, felőrölt az a 2 év, bár sok minden meg hiányzik ebből a szakmából azóta is.
Azóta születtek gyerekeim, már nem vagyok annyira fiatal (38), és szeretnék is tanítani, de félek is még mindig, hogy mennyire fog idegileg kikészíteni, ha nem bírok egyes osztályokkal.
És a tanári állás ugye nem olyan, hogy ha nem megy, akkor 1 hónap múlva kilépek és keresek másik munkát, mert a tanévet illik végigvinni...
Szóval a kérdés az, hogy lehet-e jó tanár abból, akinek szemernyi kételye is van a kompetenciáit illetően? Vagy bele se vágjak így?
Lehet. Bátorság!
ha jó iskola- a nyelvet komolyan veszik, eleve olyan szülők nyomulnak a gyerekkel, akik tudják, milyen fontos - és valószínű félosztállyal megy a nyelv, nem?
Vágj bele mindenképpen, legfeljebb otthagyod, ha nem válik be! :9
Azért én nem osztom az 1. válaszoló hurráoptimizmusát. A jó hírnevű iskolák gyerekei sokkal problémásak tudnak lenni sokszor, mint a kevésbé jó hírnevű vagy a rossz hírnevű iskolák tanulói. Tudatában vannak az "elit"-hez tartozásuknak, és erre otthon még rá is tesznek egy lapáttal. Sokszor az elit szülők még az elit csemetéknél is problémásabbak.
A másik dolog meg az, hogy nagyon sok múlik az iskolavezetésen és a kollégákon. Azt látom (rokonaim nagy része gyakorló pedagógus, én csak ideiglenesen kóstoltam bele anno) hogy igazából egyik kolléga a másiknak sokkal több problémát tud okozni, mint a tanulók és a szüleik együttvéve.
De ha ezekre a jelenségekre előre számítasz és nem érnek váratlanul, akkor tudni fogod kezelni a helyzetet. Hajrá, vágj csak bele!
A 4. válasz írójával 100%-ban egyetértek úgy, hogy többéves, személyes tapasztalatom is van mögötte.
Nem elriasztásnak szánta szerintem a választ, hanem inkább arra ösztönöznélek, hogy tudatosan készülj fel dolgokra. Akkor nem annyira meglepetésként fogod érzékelni. Könnyebb lesz lereagálni, mintha hurráoptimizmussal indulsz neki, aztán "pofonként" érzékeled, az "elvárásodból" kifolyólag.
Az pedig, hogy mit illik, mit nem....bizonyos helyzeteben egyszerűen nem kell figyelembe venni.
Ha olyan osztályokat kapnál, hogy felőrölnek, és a kollégák közt sincs egyetértést nagy részben, akkor miért kellene "végigszenvedned" a tanévet csak illemből?
Nekik ugyanúgy illő volna összetartani, stb.
Ezzel nem azt mondom, hogy menekülj, hanem ha nagyon gáznak érzed, akkor csak illemből ne szenvedd végig. Azt, hogy neked mi fér bele, csak te tudod.
Good luck! :)
Szerintem lehet.
Saját tapasztalataimból (még diákként) pont a nyelvórák voltak azok, ahol leginkább figyeltünk.
Ráadásul meg van az az előny, hogy nem egy egész osztállyal kell elbírnod, hanem csak a felével. Így szerintem fegyelmezni is könnyebb. És eleve közvetlenebb viszonyt lehet kialakítani, ami alapja annak, hogy ne is legyen gond, ne kelljen annyit fegyelmezni.
A nyelv sokakat érdekel. Hasznos is. Persze sok függ a tanártól. Ne hatalmát fitogtató legyen, hanem inkább segítő, támogató, aki érzi az egyes gyerekek közötti különbségeket is, és nem aláz le senki, mert épp nem olyan jó, mint x.
Nagyon jókat írtatok, mindenkinek köszönöm! Meglepett viszont, hogy szerintetek nem gáz év közben kilépni egy tanárnak, de lehet megnyugtató lenne a tudat, hogy van szabad választásom bármikor.
Nyelviskolán is gondolkoztam már, de az időben nem a legideálisabb (bölcsi-oviba érni délután), mert zömmel délután/este vannak az órák.
Többgyerekes anyaként nem is nagyon kéne kényeskednem, hanem elfogadni a lehetőséget, ami van... Csak nem szeretnék kitolni sem a diákokkal, sem magammal, ha esetleg mégsem menne a dolog.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!