Mik a magyar nyelv legnagyobb hiányosságai?

Épp az a jó, hogy nincs kötött szórend, kérdésben sem.

István neked adta a könyvet?

Neked adta István a könyvet?

A könyvet adta neked István?

Mind kérdés, mégsem pontosan ugyanarra kérdeztem rá.

Ez a "végén derül csak ki, hogy nem is kijelentő mondat" felszólító mondatnál is előfordulhat, nem csak kérdésnél:

"Rázzuk a fát."

"Rázzuk a fát?"

"Rázzuk a fát!"

Erre jó lenne, ha bevezetnénk ugyanazt, mint a spanyolok: a kérdő ill. felszólító mondat elején is megjelenik az írásjel – fejtetőre állítva.

"Rázzuk a fát."

"¿Rázzuk a fát?"

"¡Rázzuk a fát!"

Lehet, hogy nem erre a válaszra vársz, de szerintem a magyar nyelv legnagyobb hiányossága az, hogy habár az egyik leggazdagabb és legválasztékosabb európai nyelv, a világirodalomban szinte semmilyen szerepe nincsen és annak is örülhetünk, ha a nyugatabbi országokban egyáltalán hallottak valaha Magyarországról. A magyar művek nagy részét le sem fordítják más nyelvekre, mivel nyelvünk olyan gazdag és választékos, hogy a művek mondanivalóját visszaadni más nyelveken szinte lehetetlen.

A magyar nyelv legnagyobb hiányossága, hogy a magyarok egy részén kívül senki nem értékeli, vagy nem is tud róla, az irodalmunkról meg még kevesebbet.

A nyelvtani nem hiánya és az igeidőrendszer "szegénysége" kifejezetten előny szerintem!

Sosem értettem az angolban például minek van annyi igeidő. Nem bőven elég egy a múltra, egy a jelenre, esetleg egy a jövőre? Van egy rakás nyelv, ahol csak múlt meg jelen van, jövőidő nincs is, és mégis tökéletesen megértik egymást. Akkor meg minek feleslegesen túlbonyolítani?

A nyelvtani nem pedig kifejezetten idegesítő, hogyha muszáj használnod, mert az emberek kapásból következtetéseket vonnak le belőle. Ha például én magyarul elmondom valakinek, hogy egy ismerősöm házában jártam és filmet néztünk meg vacsiztunk, nem tudja, hogy férfi vagy nő-e az ismerős és nem fog messzemenő következtetéseket levonni. De ha angolul mondom és "she" helyett "he"-t használok, kapásból tudják, hogy férfi az ismerős, és rögtön elkezdik kérdezgetni, hogy minek mentem fel hozzá, van köztünk valami? Járunk? Szeretők vagyunk? Igen? Nem? De majd leszünk? Stb. Mostanában már direkt az egyesszámú "they"-t szoktam használni amikor külföldiekkel beszélgetek, hogy ne kérdezgessenek ilyen hülyeségeket minden egyes mondatom után. Ha meg konkrétan rákérdeznek, hogy de férfiról vagy nőről beszélek-e, akkor visszakérdezek, hogy "ez most miért fontos?"

Engem a névutó kettőzése zavar ,tehát pl ez alatt az asztal alatt.Persze nem nehezíti meg nagyon az életemet.

Mondjuk múltkor belekavarodtam,két kb egyező dolog közti különbséget akartam megtudni,párszor újra kellett kezdenem xd