Mi a különbség a gyűlölet és utálat szavak jelentése közt?

Az én olvasatomban a gyűlöl szó az erősebb az utálatnál. Az utálat egy passzív elutasítást feltételez nálam, míg a gyűlölet egy aktív, negatív "foglalkozást" az utálat tárgyával.

Lehet, hogy ezen szavak jelentése abban a korban kissé eltérő volt. Szerintem ma már majdnem teljesen szinonim fogalmak a köznyelvben.

Jó kérdés! :)

Én valahogy úgy érzem, hogy a gyűlöletben szenvedély van, az utálatban inkább undor, visszatetszés.

A gyűlölet szenvedélyes, és alapvetően érzelmi alapú. Háborúban az ellenséget gyűlölni "illik", ezért alapvető és természetes, hogy a törököket is gyűlölték.

Az utálat inkább a megvetéssel és undorral rokon, ezt viszont inkább olyasmi váltja ki, ami tudatosabb, és jobban elvárható rá indoklás, illetve indokolható.

Az egriek tehát most már nem csak hevesen a törökök halálát kívánták, hanem azt is meg tudták volna fogalmazni, hogy konkrétan mi nem tetszik nekik a törökökben.

Hasonló a szeretet és a kedvelés viszonyához. Megszeretni valakit fellobbanó szenvedélyből is lehet, tkp ok nélkül. Megkedvelni inkább azt szoktak, aki ezt valamivel kiérdemelte. Szóval alkalmasint elhangozhat olyan mondat, hogy "Most már nem csak szeretlek, de kedvellek is."

"Most már nem csak szeretlek, de kedvellek is."

Érdekes, nem mondom, hogy nem értek veled egyet, de a köznyelvben a "szeret" sokkal mélyebb érzelmi töltetnek tűnik, mint a "kedvel". Utóbbi olyan felületesebb, visszafogottabb.