Hogy kell kiejteni 1-10ig a számokat kínaiul és japánul?
A japán:
ics (ichi)
ni (ni)
szán (san)
yon (yon) vagy si (shi)
go (go)
roku/rokü (roku)
náná (nana) vagy sicsi (shichi)
hácsi (hachi)
kjú/kjű (kyuu)
dzsú/dzsű (juu)
Japánul az u-t u-nak is, ü-nek is ejtik, ez szó és ember függő. Én (bár többnyire inkább dalok és animék alapján) inkább ü-t hallok, de u-t szokás tanítani. Négyre és hétre két szavuk is van, amit használnak, ilyen esetben inkább az első fordul elő, de ez változó.
Illetve írtak olyat, hogy hács/rok...Ez nem hibás, a chi és a ku-ben is gyakran elnyelik vagy csak nagyon röviden ejtik ki a magánhangzót, számolásnál azért általában inkább rendesen kiejtik, de ez is inkább beszélő és beszédhelyzet függő.
Illetve 10-re írta valaki, hogy to, ez sem hibás csak hogy ez tó (too) és nem akkor használjuk, amikor 1-10-ig soroljuk a számokat. Japánban ha valamit megszámlálunk, akkor ahhoz a szám után egy számláló szót is be kell rakni és ez elég erősen befolyásolja a kiejtést időnként.
Alapvetően mindennek különfajta számlálü szava van (emberek, napok, hónapok, hosszú dolgok, lapos dolgok, italok, állatok, stb), de van egy általános, amit mindenre lehet használni (tsu) és ennél teljesen más lesz a sima szám sorolásban található kiejtéshez képest a szám alakja. (hitotsu, futatsu, mittsu, yottsu, itsutsu, muitsu, nanatsu, yatsu, kokonotsu és TOO) és ilyenkor van too, juu helyett. Meg pl. napoknál (ka) is: tooka és nem juuka.
"Hogy kell kiejteni 1-10ig a számokat kínaiul és japánul?"
Vágod? ÉS JAPÁNUL... XD
0-rei -rej
1-ichi -ics
2-ni -ní
3-san -szán
4-yon -jon (sí)
5-go -go
6-roku -roku
7-nana(sichi) -náná(sics)
8-hachi -hács
9-kyuu -kjú
10-juu -dzsú
Japán
1 ichi (icsi)
2 ni (ni)
3 san (szán)
4 shi (si) vagy yon (jon)
5 go (go)
6 roku (roku)
7 hachi (hacsi) vagy nana (nana)
8hachi (hacsi)
9 kyu (kju, qu)
10 ju (dzsu)
KÍNAIUL
yī, èr, sān, sì, wŭ, liù, qī, bā, jiŭ, shí
Ezt nagyjából úgy kell kiejteni, hogy:
íí, ör, száán, szü, vúú, lió, csí, bá, dzsioú, sűű
Ezt persze nem pontosan így kell kiejteni, mivel a kínaiban (itt végig a mandarin nyelvjárásról beszélek persze) 5 tónus van, ami azt jelenti, hogy az egyes szótagokban a hangmagasságod hogyan változik, vagy nem változik, szóval nem ilyen egyszerű európia cumó.
JAPÁNUL
A japán átvette a kínai számokat és megpróbálta beimportálni a saját nyelvébe, annak ellenére, hogy a japán nyelvben nincs semmilyen olyan bonyolult szótag kiejtési szabály, mint a kínaiban, ezért ezen számok kiejtése nem egyezik meg a kínai megfelelőjükkel. (pl.: Hogy lett az "ör"-ből "ní"?????)
ichi (icsi)
ni (ní)
san (szán)
shi (si)
go (go)
roku (roku)
sichi(szicsi)
hachi(hacsi)
kyuu (kjú)
juu (jú)
Az eredeti japán számok azonban így néznek ki:
hitotsu (hitocu)
futatsu (futácu)
mitsu (micu)
yotsu/yon (jocu/jon)
itsutsu (icucu)
mutsu (mucu)
nanatsu (nanacu)
yatsu (jacu)
kokonotsu (kokonocu)
too (tó)
A legtöbb esetben a kínai számokat használják, de néha az eredeti japánokat. (Ja és jobban preferálják a négynél a yon-t használni, és a hétnél a nana-t).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!