Szleng kifejezéssel mit jelent a "tirpák" kifejezés?

Azt hogy tapló/bunkó/suttyó és tényleg egy szlovákhoz közeli szláv nép nevéből ered.

Mind a bantu, bambuc, hottentotta, busman, cigány, etc. mind jelent egy népet vagy népcsoportot és egy szleng durvaságot.

A tirpákok a XVIII. Század közepétől az l. világháború végéig a Felvidékről az Alföldre, pontosabban Nyíregyházára és annak határába települt szlovák anyanyelvű népességet jelentik. A tirpákság azonban magát leginkább tótnak, és nem szlováknak vallja.

Első nagyobb csoportjuk 1753-ban gróf Károlyi Ferenc hívására került mai lakóhelyére Békés megye néhány településéről /Békéscsaba, Szarvas, Mezőberény, Orosháza/. Evangélikus vallásúak. Ez különböztette meg leginkább őket a későbbi, mintegy másfélszáz év alatt lassanként ide szivárgó szlováktól, akik nagyrészt a római katolikus vallást követték.

Mivel Nyíregyháza nagy kiterjedésű határának megművelése napi ki- és hazajárással nem volt megoldható, egy sajátos településtípus alakult ki, a bokortanyák vagy tanyabokrok. Itt 10-15 lakóépület és a hozzátartozó gazdasági egységek egy tömböt alkotva települtek meg a nyíregyházi határban, körülöttük a megművelendő szántóföldekkel. A várost a bokortanyák egész sora fogta és fogja ma is körül /pl.Salamonbokor, Antalbokor, Benkőbokor, Vajdabokor, Tamásbokor, Verbőczibokor, Sulyánbokor, Kazárbokor, Rókabokor, Mandabokor, stb/.A tírpák lakosság életmódja a betelepüléstől kezdve kettős volt: tavasztól őszig a bokortanyákon, télen pedig a városban laktak. Kinn csak az állatokra felügyelő cselédek, vagy családtagok maradhattak. Gazdálkodásukat kezdetben az állattenyésztés jellemezte, s ezért a legeltetés idejére nyári szállásokat építettek. Az állattartás fellendülésével azonban szükségessé vált, hogy a jószágot télen is kint tartsák. Ez pedig szükségessé tette, hogy az ember is egész évben kint éljen. A földművelés terjedése is hozzájárult a bokortanyák állandó népességének kialakulásához. Állandó jelleggel elsősorban a tirpák gazdák cselédei, majd a tirpák gazdák utódai is itt laktak.

A tirpákság soraiban a századfordulón még erős társadalmi különbségek mutatkoztak, voltak rangos gazdák, taksások.

A legrangosabb gazdák azok voltak, akiknek ősei Békés megyéből származtak ide, ugyanis ők a legjobb földeket szállták meg. A Felvidékről betelepült tirpák családok már csak a városhoz közeli, homokos részeket foglalhatták el. A harmadik réteget a taksások képezték, azok, akik a tirpák gazdák szolgálatában állottak, földdel egyáltalán nem, vagy csak kevéssel rendelkeztek. Ez utóbbiak római katolikus vallásuk miatt is elkülönültek az evangélikus többségű bokortanyákon élő népességtől.

Az l. világháború után ez a vallási, rangbéli, vagyoni elkülönülés a polgárosodás, városiasodás eredményeként fokozatosan feloldódott.

A tirpákságnak, mint néprajzi csoportnak a kialakulása hosszabb fejlődés eredménye. Ez a népcsoport itt kovácsolódott önálló néprajzi csoporttá, itt alakult ki sajátos „tirpák” öntudata és életmódja.