Franciában van szabályszerűség az ékezetek használatára?

Van benne szabályszerűség.

1. Accent aigu [ákszan égü]. Jobbra dőlő ékezet az e betűn. A kiejtés ilyenkor általában é, nem pedig e.

Fordítva viszont nem igaz: nem minden é hangnál használnak ékezetet.

2. Accent grave [ákszan gráv]. Balra dőlő ékezet. Ha e betűn van, a kiejtés általában e, nem é.

Az a és u betűkön csak néha használják, hogy azonos alakú szavakat megkülönböztessenek vele. Ilyenkor a kiejtés általában azonos. Pl. ou [u] "vagy" és où [u] "hol".

3. Accent circonflexe [ákszan szirkonfleksz]. Ennek a használatában van a legkevesebb szabályszerűség. Néha hasonlóan használják, mint az előző kettőt.

4. Accent tréma [ákszan trémá]. Azt jelzi, hogy két egymás melleti magánhangzó két külön szótagban van. pl. naïve [náív], Saül [száül].

5. Cédille [szédij]. Azt jelzi, hogy a c betű sz-nek hangzik, annak ellenére, hogy a, o vagy u jön utána. Teljesen szabályos a használata, tehát ilyen esetekben mindig kitesszük. Pl. garçon [gárszon].