Melyik a legjobb ábécé a magyar szövegekhez? Cirill, latin, arab vagy rovásírás?

"Például a magánhangzó harmóniát nem lehetne szótagírásban megjeleníteni olyan pontosan."

Nem tudom, milyen szótagírásról (milyen szótagokról) van szó, de miért ne lenne alkalmas egy szótagírás a mgh.-harmónia megjelenítésére? Miért ne lehetnének egy szótagírásban mély és magas szótagok? Segíts, nem értem.

(Vagy egy konkrét "szótagkészletről" van szó? Persze, ha azt nem a magyarra "találták ki", akkor könnyen lehet, hogy a legalkalmasabb.)

---

"az ősmagyarok miért használtak olyan írást, ami nem tudta tükrözni a nyelvük teljesen"

nem is tudok elképzelni olyan írást, amely _teljesen_ tükröz egy nyelvet, ha beleértjük a dallamot, hangsúlyt, hangerőt, és más hasonló tulajdonságokat...

de ha nem értjük bele, még akkor is azt kell mondanom, hogy a mostani írásunk sem alkalmas arra, hogy _teljesen_ jól leképezze a nyelvet (vagyis a beszédünket), gondoljunk csak a nyílt/zárt e-re, vagy a sokféle nyelvjárásnak a mindenféle kiejtésbeli eltéréseire, amelyeket nem tudunk jelölni a betű- és írásjelkészletünkkel, legfeljebb körülírni tudjuk, hogy ő most palócosan beszél, ő meg szögediesen.

#11

Tudod te egyáltalán, hogy mennyi különböző szótag lehetséges a magyarban? Mert ha szótag írást akarnál akkor ennyi erővel a kínai írást is ráhúzhatnánk a nyelvre, ha a jelek mennyiségében számolunk. Sőt a kínai jelekkel talán még kevesebb is lenne az amit memorizálnod kell.

A jelenlegi írásmód pedig az irodalmi magyarhoz készült. Amiben nincs kétféle "e" hang. És természetesen nincs olyan ábécé alapú írás ami lefedné az adott nyelv minden nyelvjárását.