Miért ilyen nyálas a magyar nyelv?

Poénnak jó volt, de a magyar pont az egyik legkevésbé nyálas nyelv.

Mekegő nyelv, mert az e a leggyakoribb, de az sok más nyelvben is.

Olyanból, mint magyar a nyelv a legjobb (az egyik legjobb nyelv), majd minden más elég hitvány...

#13: "A magyar nyelvben két különböző "e" hang is van, amit írásban nem is jelölünk. Sőt tájszólásban még a kiejtés is eltér."

Az első mondatot még értettem, de a második meghökkentett: hogyhogy "még a kiejtés IS eltér"? Az első mondatban mi "különbözik", nem a kiejtés?...

Az első mondatban azt írtam, hogy két különböző hangot is jelölünk ugyanazzal a betűvel. Tulajdonképpen nincs is rá szabály, hogy mikor melyik hangot mondjuk. A második mondat arról szól, hogy egyes helyeken a zárt "e" hangot nem "e"-nek, hanem "ö"-nek mondják. Például a hírös város ugyebár Szeged. Mert Szegeden nem híresnek mondják, hanem hírösnek. Mert ezt az "e" hangot ők nem használják.

De a felvidékiek például az "a" hangot nem ismerik. Idegen nyelvekben az ékezet inkább hangsúlyt jelent. Például a Berlin városnevet németül teljesen másképp mondják, mert tartalmaz egy hangsúlyos magánhangzót, amit magyarul hangsúly nélkül ejtünk. A német meg se érti, mert olyan betűt mondunk ki, ami náluk nem létezik. Náluk az "i" mindig hosszú és minden más hang rövid és hangsúlytalan. Ékezetet egyébként akkor használnak, ha a hangsúly nem az első magánhangzón van.

"Az első mondatban azt írtam, hogy két különböző hangot is jelölünk ugyanazzal a betűvel."

vagyis "eltér a kiejtés".

"Tulajdonképpen nincs is rá szabály, hogy mikor melyik hangot mondjuk."

szabály?... hát, gondolom, mindegyik szóban azt mondják, amelyik van benne... :-)

(ez a "szabály" úgy hangzik, mintha az írás alapján kéne beszélni... remélem, hogy félreértem. :-)

"A második mondat arról szól, hogy egyes helyeken a zárt "e" hangot nem "e"-nek, hanem "ö"-nek mondják. Például a hírös város ugyebár Szeged. Mert Szegeden nem híresnek mondják, hanem hírösnek. Mert ezt az "e" hangot ők nem használják."

értem én, de a két hang nemcsak ebben az esetben különbözik, hanem akkor is, amikor nyílt és zárt e-t mondanak. (ezért csodálkoztam azon a mondaton, hogy tájszólásban még a kiejtés is eltér. mintha a nyílt és zárt e nem kiejtésbeli eltérés lenne...)

Hát igen, az írás alapján kellene beszélni. Pontosabban úgy kellene leírni, hogy aki visszaolvassa, akkor is tudja a kiejtést, ha a szót nem ismeri. Ez egyébként a magyarban egészen jól sikerült. Régen nem is írtak le magánhangzókat, csak mássalhangzókat. Amikor ezt valaki elolvasta, mindig tudta, hogy a mássalhangzókat hogy kell kimondani. Van egy olyan szlovák város, hogy Brno. Na ezt mond ki magyarul. A szlovákoknak megy, mert automatikusan beillesztik a magánhangzókat, csak nem írják le. Állítólag azért, hogy a magyarokat megtévesszék. Mert a magyarok ki se tudják mondani ezeket a szavakat.

A magyar nem szereti a mássalhangzók csoportosulását, mindenhova berakja a magánhangzót. Azt főleg nem szereti, ha két mássalhangzóval kezdődik egy szó, még idegen szavak esetén se. Például a skola latin szóból így lett iskola. Az ilyen szavak elé berak egy "i" hangot. Így lett az István személynév is. A "kereszt" szó is úgy került a magyar nyelvbe, hogy beékelődött egy "e" hang. Leginkább Jézus nevében szerepel a "kereszt" szó, csak idegen kiejtéssel. Ez egyébként azért is érdekes, mert én nem gondoltam volna, hogy a "kereszt" is idegen eredetű szó.