Miért van egybe a hálaérzet, szégyenérzés, de külön a kisebbségi érzés?

#4

Csak arra céloztam, hogy nem az alapján írjuk egybe vagy külön, hogy főnév vagy melléknév, hanem a megváltozott jelentés miatt.

#5: ja? akkor szerintem félreérted a helyzetet...

az eredeti szavak közül a hálaérzetet és a szégyenérzést nem megváltozott jelentés miatt írjuk egybe, hanem mert jelentéstömörítő összetétel, a kisebbségi érzés viszont jelzős szerkezet (hiszen az első fele melléknév) – tehát végül is egyszerűen fogalmazva mégiscsak az alapján írjuk egybe vagy külön, hogy főnév vagy melléknév az első tagja...

az igaz, hogy speciel a jó érzés-ből jelentésmódosulással tud lenni jóérzés is, de ez egy egész más téma, az eredeti kérdésben szereplő szavakhoz nincs köze.

(#6: hát a kisebbségérzést valóban elég ritkán használják... de azért van rá néhány találat. :-) – de helyesírásilag valóban kifogástalan. :-)

#7

Köszi, így már értem. Akkor végül is jó volt az 1-es válasz, csak nem volt eléggé kifejtve.

Köszönöm a ritka-korrekt választ. :-) (mármint nem tőled ritka, hanem itt :-)

Igen, jó volt az #1, csak kicsit leegyszerűsítő, de tkp. az érzés/érzetre igaz.

Általános szabályt persze ne akarjon abból senki levonni, hiszen attól, hogy egy szószerkezet melléknévvel kezdődik, még lehet egybe (pl. sötétkék), és attól, hogy főnévvel kezdődik, még lehet külön (pl. körte alakú). Ezért mondtam, hogy "leegyszerűsítő".