Igaz, hogy a székelyek kirgizek, akik felvették a magyar nyelvet és elfelejtették kirgiz anyanyelvüket?

Nem.

Hun származékok.

Mindig magyarul beszéltek. A legősibb magyar nyelvet,

amit az elcsángált székelyek, a csángók Bukovinában meg is őriztek.

Az egyik híres költőjük, Lakatos Demeter meg is énekelte, hogy honnan jöttek:

.

Messze ot hulnap szentule

Messze ot hulnap szentule

Mefog vala apam szokcor

Kezemtul

Miciszavala a hul a nap

Leszentul

Mangyavala dsermek latud

Ot nini

Mesze ot hul nap lebujik

Moszt nini

Ot vagyand ed nad szip orszag

Tud meg tiesz

Magjard ot az vilagodand

Ha leik ri

Ien elmenek maszt, viny vagyak

Nem uro

Ne feleis el en tanitlok

Sak iuro

Det meghult, okorisz monto

Halálnal

Mit mondtom iletembe ne

Feleisdel

Riut det monto basu nekem

Ereki

Mynha maszt i latam mind folnak

Kunujii

Monto nekem en nem tutom

Mosztonig

Elig maszt az ü tize hogy

Belim ig

Mem feleitem el szoho zen

Apamot

Kishike det voltam nekem

Mit mondot

Ot vagyond a mük országunk

Tud meg iul.

xxxxxxxx

Mai nyelven:

Megfog vala apóm sokszor

kezemtül,

Mutassa vala, hol a nap

leszentül.

Mangya vala: gyermek, látod

ott nini,

Messze ott, hol a nap lebújik

most nini,

Ott vagyand egy nagy, szép ország,

tudd meg te is,

Megjárd ott az világot,

ha legyék rész.

Én elemenek mast, vén vagyak,

nem ura.

Ne felejtsd el, én tanítlak

csak jóra!

Det meghalt, akkor is mondta

halálnál:

Mit mondtam éltemben ne

felejtsd el!

Rítt, de mondta bácsu nékem

örökké,

Mintha most is látom, mint folynak

könnyűi,

Mondta nékem, én nem tudtam

mosanig,

Elég, hogy az ő tüze most

belém ég.

Nem felejtem el soha sem apómat,

kicsike det voltam nékem

mit mondott:

Ott vagyand a mük országunk,

tudd meg jól,

Ott, hol a nap minden este

leszentül.

A székelyek és a magyarok külön törzsekből valók. Erre a bizonyíték, hogy a székelyeket a magyar sereg első sorában alkalmazták és ők voltak a hátvédek is. Ezeket a feladatokat a segédnépek látták el akkoriban. Ugyanígy alkalmazták a kunokat is például. Továbbá nem is voltak a feudalista rendszer megszokott tagjai. Nem voltak jobbágyok, de nemesek sem, külön kategória voltak. Adózniuk nem kellett, csak jószágban, de harci kötelességük volt.

A kirgiz az egy olyan nép, ami sokkal később alakult ki, tehát semmi értelme a székelyeket kirgizeknek hívni. A székelyek valószínűleg türkök voltak, de az hogy konkrétan melyik törzsből, azt nem tudni. Valószínűleg ők is a Kazár Kagán alattvalói voltak, ott találkozhattak az akkor szintén őt szolgáló magyarokkal és valamilyen úton módon átvették a nyelvet. Az is lehet, hogy a saját türk nyelvük mellett beszélték a miénk, de amikor a Magyar Királyság fennhatósága alá kerültek, lassan teljesen átálltak a magyar nyelvre. Tehát nem arról van szó, hogy nemrég még saját nyelvük volt. Nagyon korán magyarosodtak el. Ugyanez történt a kunokkal, csak ők későbbiek. A székelyek türk vonatkozását tovább erősíti a címerük, ami gyakori türk jelképeket mutat, fogyott hold és csillag, kék szín, ami az eget jelképezi, hasonlóan a göktürkökhöz és szeldzsuk türkökhöz, vagy akár a későbbi kazahokhoz.

A székelyek eleinte szerte Magyarországon éltek, de később Erdélybe lettek összpontosítva, hogy határőri feladatot lássanak el. Ez a korábbi előörs, hátvéd rendszer feudalizmusba való átformálása volt.

A csángók nem külön törzs. Akárcsak a székelyek, ők is határvédelmi feladatot láttak el, viszont ők a magyarság minden területéről kiválogatott keverék voltak, akiket a király elküldött Keletre. Tehát van bennük magyar, székely, szláv, stb...

A székelyek identitása a 19. századik különálló volt a magyarokétól.