Na, hogyan jó, hogyan helyes és miért? (nem házi, de fontos!!) Az öcsém rosszabb a húgomnál, akkor az öcsém rosszabb tőle, vagy rosszabb nála. Vagy nálánál vagy tőlénél?

#8:

nem tudom, mit szűrtél le az e-nyelv-en olvasott válaszból, remélem, hogy nem volt félreérthető... az ott írtak alapján a kérdésedre a válasz:

mindkettő forma "helyes", mert mindkettőt használják.

#2:

"tőlénél": olyan szerintem sincs, vagy ha esetleg mégis van egy-egy ilyen keverékalak (mert a gugli pl. muta egyet), az tényleg csak kivételes, nem mondanám a nyelv részének

#4:

"A tőlét szerintem külföldiek használják."

mármint olyanokra gondolsz, akiknek nem magyar az anyanyelve? (ez tévedés lenne, rengetegen használják magyar anyanyelvűek is)

vagy hogy érted, kikre gondolsz? határon túli magyarokra?

#5:

na ez a logikai magyarázat mindig mókás. :-)

szerintem az pont ugyanannyira (nem-)logikus, hogy a valakiNÉL nagyobb vagyok, mint hogy valakiTŐL... miért lenne értelmesebb itt az egyik helyhatározórag(!), mint a másik?

én úgy látom, hogy csak megszokás kérdése.

persze, valami eredete nyilván van mindkettőnek, és ezeket a nyelvtörténeti adatokat megnézve aztán mindenki eldönthetné, hogy neki melyik tetszik jobban, de ez más kérdés. ez csak a szavak eredete, ami esetünkben irreleváns. a jelenlegi helyzetben, a mai nyelvet megnézve én nem tudnám egyiket sem jobban alátámasztani.

a tól/től mellett szólhat esetleg annyi, hogy más, hasonló dolgokban is részt vesz: különbözik az egyik a másiktól, eltér tőle. a nál/nél mellett mi szól? ha magasabb vagyok nálad, akkor miért nálad? a te lakásodban? haha...

#10:

"köznyelv" (ugyanez a szó van az e-nyelv-tanácsban is: "A köznyelvben a középfokú szóalakok hasonlító szerkezetekben általában -nál, -nél ragot kapnak"):

ez kicsit megtévesztő, úgy hangozhat, mintha az emberek által egymás között beszélt nyelvet "a köz nyelvét" jelentené, és az elfogadott-tal kombinálva ("elfogadott köznyelvi alak") még "súlyosbodik" a helyzet: olyan, mintha a másik forma "elfogadhatatlan" lenne, mintha azok, akik ezt mondják, "nem jól", "helytelenül" beszélnének magyarul.

pedig éppen ellenkezőleg: a "köznyelv" – ebben a kontextusban – egy olyan "irodalmi magyart" jelent, amelyet csak kevesen használnak, az emberek nagy része máshogy beszél, sőt, a művelt réteg tagjai is csak a választékos beszédet igénylő helyezetekben alkalmazzák ezeket a "hivatalos", egységes szabályokat, és amúgy általában, amikor bizalmas közegben beszélgetnek, akkor simán beszélik a saját (akár tájnyelvi) nyelvváltozatukat, pl. ba/be, tőle nagyobb, nem-e stb.

vö.:

[link]

köznyelv: "Vmely nyelvnek az az egységes, beszélt változata, amelynek alapjait főleg az iskola, a művelődés, az irodalom vetette meg, s amelyet az iskolázott emberek a társas érintkezésben használnak; az irodalmi nyelv beszélt változata."

[vagyis: egy olyan idealizált, egységesített nyelvváltozat, amelyet szinte soha senki _senki_ sem használ pontosan úgy, ahogy az íratlan(!) szabályoknak megfelel, de lehet rá törekedni :-) ]

tehát amit Mansour írt, az úgy van, csak értsétek jól! – a "köznyelv" mást jelent, mint amire sokan gondolnának...

vagyis nyugodtan mondd, hogy "rosszabb tőle", és ne javíts ki mást sem, ha így tesz. csak legyél vele tisztában, hogy ha nagyon választékosan, "irodalmi magyarul" kell fogalmazni (pl. érettségi, felvételi), akkor lehet, hogy ebbe valaki beleköt, ezért érdemes a másikat alkalmazni.

#10: "A "tőlénél" eleve hibás (logikusan "tőlétől" kellene hogy legyen), de még soha nem hallottam hogy valaki bármelyiket használta volna."

azt hiszem, én sem hallottam még tőlétől-t, tőlemtől-t, de ennek apropóján belinkelem ezt is, érdekességképpen:

[link]

(nem biztos, hogy minden részével egyetértek, de ez most mindegy is)

"ez kicsit megtévesztő, úgy hangozhat, mintha az emberek által egymás között beszélt nyelvet "a köz nyelvét" jelentené, és az elfogadott-tal kombinálva ("elfogadott köznyelvi alak") még "súlyosbodik" a helyzet: olyan, mintha a másik forma "elfogadhatatlan" lenne, mintha azok, akik ezt mondják, "nem jól", "helytelenül" beszélnének magyarul."

Köznyelv alatt én a művelt köznyelvet, más szóval irodalmi nyelvet (bár ez is problémás elnevezés) értem, úgy tudom, ez a bevett kifejezés. Lehet, hogy félreérthető a szó, bár még soha nem jutott eszembe, hogy valaki ez alatt a hétKÖZnapokban a nyelvKÖZösség tagjai által beszélt bármely nyelvváltozatot is értheti. Egy nyelvjárás nem köznyelv, pedig azt is egy KÖZösség tagjai használják egymás KÖZött. :)

Abban egyébként egyetértek, hogy az élő nyelv tekintetében nincs értelme helyesről vagy helytelenről beszélni. A köznyelv viszont már egy olyan nyelvi normát képez, amiben a normához képest igenis lehet helyesnek vagy helytelennek mondani egy bizonyos nyelvi jelenséget. Igaz, hogy néha nagyon nehéz meghúzni a határokat, mert például hogyan nevezhetnénk helytelennek egy olyan jelenséget, ami bár a mai köznyelvben nem "elfogadott", de része az irodalmi hagyományunknak?

Oké, nem ez egyáltalán nem ilyen jellegű dolog, sőt, még csak nem is határ közelében élők kontaktusjelensége. Ezt "teljesen magyar" magyarok is így mondják, az ország közepében is. :-) Teljesen jól van ez magyarul, ki így mondja, ki úgy.

(A nyelv tele van többféleképpen mondható dolgokkal – hálisten –, és nem kell mindig kikiáltani az egyik megoldást jónak, a másikat rossznak. :-) Tessék inkább gyönyörködni a változatosságban, a természetes nyelvek sokféleségében. :-) Ahány beszélő, annyi nyelvváltozat. Így van ez.)