A város a vár szóból ered, akkor miért nem várasoknak hívjuk a városokat?

Mert nem minden varosnak van vara is ... tehat lehet picit tevuton jarsz a var es varos vonatkozasaban.

Ma labatlan fozoedenyeket fazeknak hivjak ... remelem idoben szoltam :)

Mert a nyelv nem logikára épül, hanem megszokásra, hagyományra, stb.

A várost az különböztette meg a falutól/községtől, hogy volt piaca, tehát volt vásár. Vásáros volt. Mivel ezt kényelmetlen kimondani, így lerövidült városra.

Régen így hívták őket. Lásd pl. Padányi Bíró Márton: Firmamentum regnorum stb. (Pozsony, 1741), ahol a címlapon ezt írják: Nemes királyi szabad Posony várassában. Továbbá: „kelly-föl, menny a várasba" (ugyanott, 162. o.) Jeriko várassa (465. o.) A neten megtalálod, és szerintem nem ez az egyetlen ilyen példa. Azóta kissé megváltozott a nyelv.

A nyelv sok tájszólással rendelkezett régen. Város - váras, nem nagy külömbség. Lehet, hogy nem minden ilyennek volt vára, de addigra már megváltozott a jelentése.

4-es, ennek a válasznak nulla megalapozottsága van, úgyhogy nem tudom, minek írtad. Kérdező, a kötőhangok ingadoznak, -s képzős mellékneveknél lehet o (pl sáros, káros) és lehet a (pl talpas, házas). Lehet, hogy pont azért alakult ez főnévként o-nak, hogy megkülönböztesse magát a melléknévtől.

A kettőnk között az az óriási különbség, hogy én azzal kezdtem, hogy lehet, vagyis adtam egy feltételezést, te pedig (ha te vagy a 4-es) tényként közöltél valamit, amit bármely etimológiai könyv vagy weblap egy másodperc alatt megcáfol, csak venni kellett volna a fáradságot, hogy megnyisd! (Ja, hogy azt se tudod, mi az, hogy etimológia? Hát akkor másfajta kérdésekre kéne válaszolnod!)

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egy írásában a kereskedőket még árOs, és nem árus embereknek nevezte. Azóta változott a nyelv. B. G. nem volt sem buta, sem műveletlen.