Létezik az a szó, hogy unszimpatikus?

Létezik, és használatban is van. Jó magam is ezt a szót ismerem inkább.

" unszimpatikus

ellenszenves, nem tetsző

(A görög eredetű szimpatikus szó helytelen ellentéte. Helyes formája: antipatikus)

A "pátia" görög származású szó. (ld.: szimpátia, empátia) az "un" angol.

A kettő együtt zagyvalék.

Ugyanolyan, mint a "tágyeme na kőrgát, vízállás megtekinrovaty".

5: A nyelvhasználók nincsenek tudatában, és nem is kell tudatában lenniük annak, hogy egy szó milyen eredetű. Ez is csak egy ilyen purista elvárás, mint az, hogy a médiák szó helytelen, mert a latinban a media szó már eleve többes számú alak, és ezért erőszakkal a médiumok szót kezdték helyette használni, holott a médiák is egy kifogástalan, a magyar nyelv szabályainak tökéletesen megfelelő szó lenne. Arról nem is beszélve, hogy a médium szót korábban egész más értelemben használtuk...

Bármely másik nyelv szabályait értelmetlen számon kérni a magyaron, emiatt teljesen lényegtelen, hogy az unszimpatikus szó előtagja más nyelvből ered, mint a vége. A magyarok zöme így használja, ezért ez magyarul így van, így helyes. Vagy legalább: így is helyes, mert azért az sem tragédia ám, ha mindkét alak békében létezik egymás mellett. Aztán majd az idő eldönti, hosszú távon melyik marad fönn. De sajnos a nyelvi tolerancia sok magyarból hiányzik, ami nagyrészt Grétsy László és Balázs Géza áldatlan, de annál károsabb és fertőzőbb, "nyelvművelő" (inkább nyelvromboló) tevékenységének köszönhető. Hiszen a tájszólások lenézése, emiatt fokozatos eltűnésük, az ő lelkükön szárad, mert ezt ők nevelték és nevelik bele tanárainkba, szüleinkbe és belénk is...

5 Az "un" nem angol, hanem német fosztóképző szó, és abból a nyelvből került át a miénkbe. "Unszimpatikus vagy antipatikus???

Következzen erről Grétsy László részletes írása.

Mind antipátia, mind szimpátia szavunk görög-latin eredetű, s nemzetközi szóvá válva mindkettő megtalálható a legtöbb európai nyelvben: angolban, franciában, németben, olaszban, oroszban stb. A két szó egymással ellentétes értelmű, amint ezt jól mutatja az 1830-as évek elején a nyelvújítók által alkotott magyar megfelelőjük: rokonszenv (= szimpátia) és ellenszenv (= antipátia).

Mindkét latin eredetű szónak kifejlődött melléknévi származéka is, jobbára az egyes nyelvekhez illő módon. A latin sympathiából alakult a németben a sympatisch, a franciában a sympathique, az angolban a sympathetic, az olaszban a simpatico, nálunk a szimpatikus. Az antipathia melléknévi származékaként hasonlóképpen jött létre a német antipathisch, a francia antipathique, az angol antipathetic stb. Csakhogy a németben számos szónak kifejlődött a német un- fosztóképzővel alkotott melléknévi származéka is, így többek között az unsympathisch, és nálunk német hatásra ez, illetve ennek kissé visszalatinosított unszimpatikus változata is meghonosodott. Néhány további ilyen, a németből átvett és szükebb vagy szélesebb körben használt melléknévi alak: unintelligens, unpraktikus és még egy-kettő.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek felett a német mintájú fosztóképzős változatok felett egyre inkább eljár az idő.

Mindezek alapján határozottan mondhatom, hogy az antipatikus és az unszimpatikus melléknévi származékok közül az előbbi a jobb, az unszimpatikus egyre inkább a bizalmas-vulgáris stílusú szavak közé sorolódik, s ott is ritkul a használata. Nem is baj, mivel azon túl, hogy az antipatikus ismertebb nála, számos jó magyar megfelelője is van: ellenszenves, visszatetsző, visszataszító stb."

(forrás: Szabad Föld Online)

#6 Amit a "médiák" kapcsán írtál, egyetértek. Ha a médiák helytelen lenne, helytelen lenne a "fóliák", sőt az "operák" használata is. Az előbbi a "folium" (levél) az utóbbi az "opus" (mű) latin többesszáma.

Balázs Gézát nem ismerem, de Grétsytől soha nem hallottam/olvastam semmit, ami a nyelvjárások ellen szólt volna.