A magyar nyelvnek mi köze van az ógöröghöz?

Ez (régi) egy elmélet a sok közül a magyar nyelv eredetére, amit ha minden igaz, egy Aczél József nevű kutató (?) dolgozott ki, majd Varga Csaba íráskutató foglalkozott vele:

[link]

[link]

Csínján az ilyenekkel, főleg ha valami körlevélben kaptad :)

cipő - szüpö?

Nem tudom, hogy melyik görög betűt írhatták át ö-vel.

Emberek, azt értsétek meg, hogy attól még, hogy vannak "közös" szavak két nyelvben, még nem jelenti, hogy a két nyelv rokon, vagy közös gyökereik vannak. Több száz vagy ezer szláv, német, latin szó is van a magyarban, mégsem vagyunk rokonok egyikkel sem.

A szókincs a nyelvnek a legdinamikusabban változó része, azonnal átkerülnek szavak innen-onnan, ha a beszélőik kulturálisan érintkeznek.

Finn-magyar közös szó azért van sajnos nagyon kevés, mert a két nyelv iszonyatosan régen elvált egymástól. Konkrétan: régebben, mint ahogy az angol elvált a perzsától, indoeurópai nyelvrokonától! Vagyis az angol még mindig jobban hasonlít a perzsára, mint a magyar a finnre.

A linkelt szószedet meg eléggé kamunak tűnik, bár vannak benne korrekt szavak is.

#17 Jól leírtad, illetve a rokon szavaknak nem feltétlenül kell hasonlónak lenniük, a lényeg, hogy a két nyelv között szabályos hangmegfelelések legyenek.

Pl.: lat. fīlius/fīlium, ol. figlo, fr. fils, pt. filho, de sp. hijo ('fiú, vkinek a fia'). Úgy nézhet ki, hogy a spanyol szónak nincs köze a többihez, viszont a latin -li- kapcsolat más hangot eredményezett a spanyolban mint a többi újlatin, és az f lekopása is általános jelenség a spanyolban, amit írásban néma h-val jelölnek.

"Több száz vagy ezer szláv, német, latin szó is van a magyarban, mégsem vagyunk rokonok egyikkel sem."

Igen, ha a szocializmusban, a nagy "szlavofília" idején kiadott TESz-t nézegeted, talán úgy tűnhet. Érdekessége ennek a szótárnak, hogy a szavak nagy része: "ismeretlen eredetű", "szláv eredetű", vagy ritkán "finn-ugor" eredetű. És kész, ezzel meg is van magyarázva a hihetetlenül színes és szerteágazó magyar szókincs. (Innen-onnan "összeszedve" természetesen).

Nem ártana talán a Czuczor-Fogarasi szótárt is fellapozni, meglepődnének némelyek, hogy a "több ezer szláv" szóból valójában mennyiről lehetne elmondani, hogy valamelyik szláv nyelvből került át hozzánk. Ez a szótár a magyar nyelvet önmagából, a saját logikája alapján magyarázza, és nem abból indul ki, hogy minden szó valahogyan "bekerült" a magyarba.

Mielőtt megkapom, hogy "újmagyar antifinnugrista" vagyok, közlöm: nem vagyok, és tájékozott ember a finnségi nyelvek és a magyar nyelv rokonságát nem vonja kétségbe.

19-es, én pedig nem vagyok finnugor-rajongó, és ismerem az említett szótárat is, nagyon hasznos hiánypótló anyag. De attól még vannak ködös dolgok, az a szótár se tud mindent. Ami azt illeti, szlavista nyelvész vagyok, és azt eléggé könnyen el lehet dönteni, hogy egy magyar szó szláv eredetű vagy sem, szóval nem kell hozzá a kivénhedt komcsi nyelvészeket megkérdezni.

A legfontosabb talán az, hogy mikor egy nyelv eredetét vagy a rokonait keresed, akkor a szókincs kábé a legkevésbé lényeges. A nyelvtan és a logika, felépítés, sokkal fontosabbak, mivel ezek évszázadok alatt sem változnak meg nagymértékben. A görög nyelvtannak meg köze nincs a magyaréhoz, szóval a kérdező által linkelt kamu szókincsnek sincs jelentősége.