Ha egy írott köznyelvi szöveget beszélt köznyelvi szöveggé kell átkonvertálnom, akkor pl. az 'olyan' szót ly-nal vagy j-vel kell írni?

A kérdés fő oka, hogy a beszélt köznyelvi szövegben úgy írjuk le a szavakat, ahogy kiejtjük őket. Tehát pl. a 'földünkben't 'földüngben'nek írjuk, az 'egy'et 'ety'nek stb.

És mivel az ly-t is j-nek ejtjük, ezért zavaros számomra.

Akik a nyelvjárásokat vizsgálják, a szöveget úgy írják le, ahogy hallják, nem pedig köznyelvi formában. A feladatom az, hogy a nyelvjárási szöveget átírjam írott köznyelvi szöveggé (magyarul megmondva a helyesírási normáknak megfelelően leírva), majd ezt a szöveget beszélt köznyelvi szöveggé (úgy, ahogy a szavakat valójában kiejted és nem ahogy leírva vannak). Ennek az 'értelme', hogy ezt a hármat összehasonlítsam egymással, és a konklúzió lényege, hogy a nyelvjárások beszélt nyelvi változatok, az írott köznyelvtől nagyban különböznek (mint ahogy a beszéd és az írás is különbözik), de a beszélt köznyelvtől már nem térnek el olyan mértékben, mint ahogy sokan feltételezik.

"öcsi"

"A beszélt köznyelv leírásakor sokkal több mindent másképp kellene írnunk a kiejtés szerint, mint amire a

helyesírás szabályai "késztetnek"minket...

Éppen ezért a beszélt köznyelv és a nyelvjárások (amik szintén beszélt nyelvváltozatok) között már kevesebb

különbség van, mint az írott nyelv és a nyelvjárások között."

Tehát végül az lett a válasz, hogy hang alapján kell leírni a beszélt köznyelvi szöveget.