Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Népszokások » Mi Veszprém megye tájszólása?

Mi Veszprém megye tájszólása?

Figyelt kérdés
A Veszprém megyében élő emberek milyen betűket, illetve milyen hangokat mondanak másképpen?

2016. dec. 5. 21:44
 1/6 anonim ***** válasza:

A Dunántúlon erre-arra ismerős vagyok, de szögezzünk le valamit az elején. ;) A világ különféle tájain, magyar tájakon is nem csupán lokális jellegzetességek vannak, hanem a település nagysága, a globalizáció érintettsége is nagyban befolyásolja az akcentust és a szóhasználatot.


Észak-Dunántúl kapcsán most tehát, de jelzem: nem vagyok nyelvész, csupán saját laikus megfigyeléseim következnek. Lesz, ahol az érzékletesség okán összehasonlításban.


Kisebb településen még fiatalok között is előfordul a hadaró beszéd, itt-ott mássalhangzó elharapással, pl kb "hadadadada pistukam, eeevotam iten kérlek cépen, monyad, monyad má, miva, he?" -kb ilyen jelleggel. Ez tehát amolyan "falusias" északdunántúli beszéd itt-ott, kis részt fiataloktól is hallani, de inkább idősebbektől.


Amiben közös a dunántúli urbanizált, városias akcentussal, hogy -a hagyományos alföldi akcentussal ellentéteben- a pattogós, rövidített hangok viszonylag gyakoriak, sokszor az irodalmi magyarban hosszan ejtett és írt magánhangzók inkább rövidek és hirtelen záródnak, pl:

"Igy". Irodalmi magyarban evvel szemben: "íííííígy", ha kissé eltúlozzuk.


De a városi és falusi északdunántúliak jó részének ejtése kb hirtelen mássalhangzóra váltott, katonásan hirtelen-rövid "i" hangzó:

"Igy" "Igy vot", esetleg: "Iggy vot".

("így volt").


Tehát kb úgy kell elképzelnie a nem idevalósiaknak, hogy keményen, tömören, határozottan megnyomja sok északdunántúli ember az irodalmiban hosszúnak írt magánhangzót, de röviden, pl tehát hosszú "í"-ből hirtelenrövid, katnoás "i" lesz, sokszor a rákövetkező mássalhangzó is pattogósan rövid", ahogy szemléltetni próbáltam az imént.


Ellenben az irodalmi magyar, szimpla mássalhangzókat sok északdunántúli hajlamos OLYKOR duplán ejteni:

"Iggy", "Iggy vott", mint az imént szemléltettem.

Bár ez csak olykor jellemző. A magánhangzó rövidülés inkább, ami jellegzetes:

"Igy vot"

És inkább a magánhangzón a hangsúly... mintha azt mondanád: "ivo", az igy vot" helyett. Talán zöngételendik is ("ity vot").


(Értsd tehát: az "így volt" irodalmi formának az északdunántúliasan ejtett változatait próbáltam körüljárni)


Ennyi jutott eszembe, ez nem sok, de valamicske talán. :)


Ha nem figyelek oda magamra, néha én is Igy hadoválok. :DD Pedig számomra ez épp oly zavaró, mint az alföldiek részéről amikor hallom a rövid irodalmi magánhangzók elnyújtását, tehát ellentétes ott a tendencia, az alföldön, számos ember részéről:

"vóóóóóóóltam óóóóót is"

("voltam ott is")

"ólyan jó vóóóóólt, amikor kíííímentűűűűűűűnk a főőőőőőldi úúútóóóóóón"


Senkit nem szeretnék megbántani evvel, csak a kérdésre válaszoltam. Ezek a megfigyeléseim. Na bumm.... sokszor a saját északdunántúli akcentusomon is vigyorgok, ha rajtakapom magam. :D Már AMIKO IGY BESZÉLEK, rövid "É"-vel, rövid "I"-vel, és az "amikor"-ban levágva akár az "r"-t, hogy a rövid "o" maradjon, hirtelen zárásként. :D


Bye, nyomasson valaki más is észrevételt. Pl az északdunántúli szlenget. :) Arról hirtelen nem tudom, mit írjak, mert a globalizált világunkban szinte egyformán terjed a szleng Magyarhonban, belegondolva per pill így tűnik nekem... (vagyis hát Ity TÜNIK nekem :D )

2016. dec. 9. 21:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%

Megin' én vatyok - hogy északdunántúli tájszólásra térjek át ;) - találtam a vonatkozó akcentusra videót, bár ez inkább falusias északdunántúli, de mint említettem, van néhány párhuzam az urbánus északdunántúlival, mégpedig a rövidített magánhagzók:


SAJNA nem TOM', hoTY' ke(ll) idÖpontta(l) együtt linke(l)ni youtube-ot, szóva(l) kéretik teke(r)ni kb

2'20"-ra:

"noszlopi naTy TUrOSS"

"KCSit másaB KCSit"


...majd pedig figyelni 2'44"-nél Péter bácsi:

"ITY szaGaTYák ITY kÉlesztik"


Majd pedig: "MSTaba" (mostanában)


Erzsi néni tájszólása egyébként RÉSZBEN hasonló a vajdaságiakéhoz, a három féle "e" hangot tekintve -ez tehát NEM dunántúli jellegzetesség, hacsak nem a falusiak körében-, amit én magam nem igazán látok még át, csak kihallom nagyjából, meg nyelvészek is tesznek erről említést.


(Gyakoriak a rövid E/É közti hangok is.)


É(r)dekes mÉgfiTYe(l)ni, tök cuki. :D De ez inkáP tehát falusias VOT.


...és Enézzésst, ha valaki PSkomor let (Búskomor lett / PSkomor let) ETÖ (ettől), de TELEG csak szemléltetéskén(t) mutat(t)am. ;)

2016. dec. 9. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
2016. dec. 9. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim válasza:
100%
Áz itt Vászprém kérem. Sok árráfálé a BakonyiBÉTYAAAR.
2017. jan. 11. 09:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
100%
...mint a viccben a vonatvágány, hogy "dá én montám hó "Á", mint Álámér!" ? :) Nos, fene tudja... Itt-ott faluhelyen talán... De veszprém-megyei városokban nem igazán jellemző.
2017. jan. 11. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim válasza:
Veszprém környékén a hosszú magánhangzókat röviden ejtik és bizonyos határozószavaknak a végéről lekopik a magánhangzó (pl. "rajta" Vp megyében "rajt"). Meg ugye megvan a nevek előtti névelő de az szerintem egész dunántúlra és a fővárosra is jellemző.
okt. 4. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!