Miért ennyire befejezetlenek ezek a népmesék?

Van egy könyvem, Keleti szláv regék és mondák a címe. Ami feltűnt, hogy sok mese befejezetlen, vagy inkább összecsapott, vagy nem is tudom, mi a jó szó erre. Ha valaki kinyit egy magyar népmesegyűjteményt, akkor ott a meséknek van bevezetése, tárgyalása, befejezése, van egy bonyodalom, kidolgozott szereplők stb. De ebben a könyvben sok az ehhez hasonló történet:

Egyszer a pásztorfiúnak elkószáltak az állati. Addig kereste őket, amíg be nem sötétedett. Szent Iván éjjele volt és eppen virágzott a páfrány. (A szláv hitvilág szerint a páfrány virága csak Szent Iván éjjelén nyílik, éjfélkor és mágikus ereje van.) Ráragadt a cipőjére. Hirtelen megértette az állatok nyelvét. Aztán a virág leesett a cipőjéről és már nem értette többé az állatokat.

Nyilván ennél kicsit részletesebben ki van fejtve, de nem sokkal. Kb ennyi a történet. Nincs igazán bonyodalom, történet, befejezés. Persze nem mindegyik mese ilyen a kötetben, de nagyon sok igen. Ez miért van? És a magyar népmesék miért kidolgozottabbak?