A disznóvágás valóban cigány eredetű népszokás?

A honfoglaló magyarok már ismerték a disznót, sőt, a szalontai disznó nevű hússertésfajta valószínűleg a honfoglalókkal érkezett a Kárpát-medencébe, ahol addig csak az úgynevezett bakonyi disznó élt. A széleskörű sertéstartás valószínűleg a letelepedés után kezdődött. A disznóhús fogyasztása azonban csak a török hódoltság idején vált nagyon széleskörűvé hazánkban. Ugyanis a törökök csak az iszlám szabályai szerint tisztátalannak számító disznókondákat nem hajtották el, minden más ehető állatot elfogyasztottak. A törökök később elmentek, a disznóhús fogyasztása maradt. Viszont a két ősi disznófajtát teljességgel kiszorította a mangalica, mely az őshonos parlagi fajták és a Szerbiából érkező sumadia disznó keresztezéséből jött létre a XVIII. század végén. A mangalica szó a szerb-horvátból származik, de ennek etimológiája tisztázatlan.

Forrás: nyest.hu

A disznó is "pásztor állat", nem csak ólban tartható, hanem szabadon, karámban is, sőt, ismerek is olyan magyar gazdát, aki ma is erdőben ridegtartja a disznóit.

A cigányoknál (tudtommal, ha valaki jobban ismeri a cigány kultúrát, javítson) nem volt szokás a sertéstartás, főleg baromfit valamint lovat tenyésztettek, ezek jelentik a legkevesebb akadályt vándorló életmód mellett (a baromfi szekérre terelhető, a ló pedig tud sokat menni rövid idő alatt).

Az biztos, hogy a magyarság az ártéren a középkor óta tart sertést, és ahogy "szegycsont" írta, a török hódoltság idején terjedt el országszerte, tájjellegzetességtől függetlenül az ólas tartás és a csürhézés (tavasztól őszig nap közbenre kihajtják őket, este beterelik mindegyiket a maga portájára).

Nem igazán. Alapvetően minden disznót tartó népnek meg vannak a saját húsfeldolgozási szokásai. A hurka-, kolbász-, szalámi és disznósajtfélék számtalan hagyományosnak számító helyi variációban léteznek Eurázsia-szerte.

A cigányok a disznótor szokását más népektől vették át, például a magyaroktól. Tőlünk délebbre és keletebbre ma is inkább bárányt vagy ha tehetik borjút vágnak. Disznóból is inkább csak a malacot, és nem készítenek füstölt dolgokat belőle, hanem megfőzik, megsütik az egészet.

"Nos: úgy tudom egy bizonyos forrásból (amit sajnos nem tudnék már megnevezni), hogy a cigányok szokása feldolgozni a disznó "minden részét" - vagyis a cigánysághoz köthető mondjuk a kolbászkészítés vagy a hurkakészítés is."

Na, akkor a Skótok is biztosan a cigányoktól tanulták, mert ők aztán tényleg megeszik az állatok minden porcikáját.

Viccet félretéve, ez butaság, hogy cigány szokás. A régi időkben (bármilyen kultúráról is beszélünk) az emberek nem engedhették meg maguknak a pazarlást. Húshoz ritkán jutottak és ezért minden rész értékesnek számított élelmezési szempontból. Akkoriban egyszerűen nem engedhette meg senki magának, hogy csak a karajt vagy combot használja fel az állatból.