Mi volt a vallása a pogány magyaroknak, István király ideje előtt?
Igen.
Ja és volt ott zsidó vallású is, kazár birodalomban volt aki felvette a zsidó hitet.
Csak keresztény meg muszlim nem volt köztük.
Erős monoteizmus ! Népmeséink csodálatosan és érthetően, a nép nyelvén tolmácsolják a Szentírás tanítását. Eleink hallgatták az Igét, és otthon mese formájában megszületett lelkükben a válasz.
A népi motívumokon felnőtt szellemi nagyok (Arany, Széchenyi) életműve is ezt tükrözi. Ma is él olyan gondolkodó, aki ebben jártas. (kevesen vannak)
tegnap 07:30
Nem nem volt olyan jelentős a zsidó hitűek aránya. ;-)
És mi köze Széchenyi munkáinak az ősmagyarokhoz??????
Bár ez az Arany is nagyon erős. ;-)
A választ meg pontosan senki nem tudja. Annyit feljegyeztek a Római egyház hívei hogy sámánok voltak, akik nem igazán kedvelték őket. Azaz csak megölni szeretették volna őket, de féltek a "keresztény istenektől".
# 5/5 00:37
Látszik, hogy nem olvastál népmeséket. Meg a Bibliát sem ismered eléggé. A sámánokról meg csak annyit tudsz, amennyit láttál :)
Ess neki a művelődésnek, arról már lekéstél, ami Aranynak és Szécheninek még megadatott. Arany írja: a nagyszalontai idős parasztok lábához ülve hallgatta meséiket. Nézz körül a világban, keress - amíg van - bölcs, falusi öregeket. Ha nem találsz, olvasd a lejegyzett meséket. És a Bibliát. Néhány év alatt beérlelődhet az ismereted. Sok sikert!
No-no! Semmit nem tudunk a magyarok vallásról, nincs forrás róla a tizenharmadik század előttről, mindössze annyi, hogy még akkor akkor is voltak sámánok, és a Római Egyház papjainak meggyűlt velük a baja. És a keresztény szentháromságot sértőn erős isteneknek tartották. Ezt tudjuk. Tehát ez alapján egyet biztos kijelenthetünk, hogy nem monoteista volt, olyannyira, hogy nem is értette, hogy lehetne egy erő kezében minden. Hangsúlyozom a keresztény papok feljegyezték, hogy a szentháromságot erős isteneknek tartották az ősmagyarok.
Törődjetek bele egy biztos, hogy nem voltak monoteisták.
Bár amúgy is miért kellet volna annak lenniük?
Hát a népmesék nem Levédiában keletkeztek. Ezért viszonylag túlnyomó többségük kevés támpontot ad az ősi hitvilágról.
De azért vannak kutatási eredmények, más, velünk kapcsolatba került népek akár írásos emlékei. Jól ismerjük a pusztai nomád népek szokásait, mi is aszerint éltünk annak idején.
Nem nevezném azt a gondolkodásmódot vallásnak, ez újabb keletű kifejezés. Inkább hitvilágnak nevezném eredetről, betartandó szokásokról, emberről és felsőbbrendű lényről. Ezeknek nincs szabatos leírásuk, mert az akkori magyaroknál az írásbeliség a rovásírás volt, amelyet a gyakorlati lét problémáinak lejegyzésére használtak.
Viszont rengeteg kiadás van az akkori mondákról regékről, amelyekből elég jó képet lehet kapni az akkori élet- és gondolkodásmódról, sámánokról, istenekről, a hozzájuk való viszonyról akkor is, ha nem szabad szó szerint tekinteni őket. Mert nem a konkrét mese pontosan azonos módon való megtörténte a lényeg, hanem az a gondolkodásmód, amely ilyen mesékhez vezetett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!