Igaz hogy a csiga háza nem meggyullad hanem az égbolt?

Valaki ezt elkezdte most terjeszteni, de nagyon izzadtságszagú belemagyarázás. Egyrészt helyesen "az ég a házad ideki" lenne helyesen, másrészt ennek semmi értelme sincs, harmadrészt pedig a mondókák márpedig ilyen brutálisak voltak, lásd még, "sós kútba tesznek".

[link]

A "Csiga-biga gyere ki..." kezdetű népdal, ahogy szinte minden más népdal is a szexről, szexualitásról szól, virágnyelven.

A következő asszociációk tehetőek meg:

- csiga-biga: pénisz

- gyere ki: erekció

- házad: női hüvely

- ég: kíván, ég a vágytól

Tehát a mondóka első 2 sora:

"Csiga-biga gyere ki,

ég a házad ideki!"

a következőképpen fordítható mai köznyelvre:

"Azt akarom, hogy dugj meg!"

A 2-es választ nem kellett volna lepontozni. A teljesen értelmetlen népdalok azonnal értelmesek lesznek, ha erotikus értelmet adunk nekik. A régi fiatalokat is ugyanúgy a szex foglalkoztatta főleg, mint a maiakat, csak mivel nem lehettek illetlenek, így virágnyelven fogalmazták meg a szöveget, hogy a papok meg vénasszonyok ne köthessenek bele.

Egyes dalocskákat a kisgyerekek eltanultak a nagyobbaktól, anélkül, hogy az értelmüket felfogták volna. Ilyen ez a szóban forgó is, végül gyerekdal lett belőle.

Itt mondjuk tévedés a pénisz, mint magyarázat. A csiklóról szól. Elő kell jönni a házából, ahol addig tartózkodott. A tej és a vaj mindkettő a sperma megszokott elnevezése ilyen szövegekben.

Vagy nézzük a boci-boci tarkát, ami szintén teljesen értelmetlen, mert miért nincs se füle, se farka? Hát nyilván azért, mert nem bociról szól valójában.

A régi virágnyelvben a péniszt - a két színe miatt - tarka bocinak, tarka kutyának, tarka malacnak emlegették, ami bemegy az óljába (punciba). És aztán megint a tej, mint szimbólum...

De a "komolyabb" népdalok és nagyon régi műdalok is ilyenek.

Pl. "Káposzta, káposzta, téli-nyári káposzta". Ennek megint mi értelme lenne, ha szó szerint vennénk? A többi sorhoz sincs semmi köze. De ha arra gondolunk, hogy a kisajkakat káposztaleveleknek emlegették régen, akkor már mindjárt lehet téli-nyári a káposzta. (A franciáknál a gyereket nem a gólya hozza, hanem káposztából bújik elő a baba.)

Vagy "Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele, Két szegénylegény szántani menne, de nincsen kenyere. Van vereshagyma a tarisznyába, stb."

Mikor a lány melle kerekedik, a vesszők ettől felfelé hajlanak, a szőr pedig bodorodik. A szegénylegények, ugye, a lányban szeretnének szántani, de ha nincs keresetük, a lányok nem állnak velük szóba. De a tarisznyában van (fejenként két) vereshagyma, jobb híján esténként kiverik.

És ezek a dolgok nem ilyen internetes mémek, hanem már sok évtizeddel ezelőtt nyomtatásban, tudományos dolgozatokban jelentek meg, és azóta se cáfolták.

Igaza van a 2-es, és még inkább a 3-as válaszolónak. Nem értem, hogy miért olyan hihetetlen, hogy ezeknek szexuális töltetük van.

Egyik legismertebb példa a "Bújj, bújj zöld ág..." kezdetű. Na ott vajon mi lehet az aranykapu, ami nyitva van, és be kell bújni rajta? :D