Hol lehetne találni etnikailag "tisztább" magyar népességet? Őstörténeti kutatásra.
A minap olvastam egy cikket, és ott a komment szekcióban volt eszmefuttatás. Írtak jókat a komentelők.
A téma az volt, hogy hol lehet a legjobban megőrzött honfoglalás kori népesség, amit kevésbé érintett a törökdúlás és a felszabadító háborúk, valamint a betelepítések.
Felmerült - amit én is ismerek-, mint mintavételi terület, az Őrség. Tudtommal több kutatás területe volt, vagyis több mintát vettek onnan, mert elvileg az a legmagyarabb terület.
Na most kommentelőknél is felmerült ez a terület, és ott írta valaki, amivel szerintem én is egyetértek, hogy mivel az peremterület volt (ahogy most is), ot inkább szláv lakosság lehetett a honfoglaláskor, és azt megelőzően. Valamint, én is láttam már térképt, ahol az a terület székelyként volt feltüntetve, mivel az Árpád korban sok helyre telepítettek székelyeket határőrzés céljából.
Szóval most szláv-székely népesség(maradvány) lenne a "nagyon magyar terület"?
Másik kommentelő pedig azt vetette fel -forrásmegjelölés nélkül-, hogy legnagyobb eséllyel Délnyugat-Szlovákia (Kisalföld északi nyúlványa) területén lehet legjobban megőrzött a honfoglalók leszármazottjai.
Viszont az én ismereteim szerint Komárom, Esztergom, Érsekújvár területén jelentős ostromok, csapatmozgások voltak, valamint a felszabadító lengyel és birodalmi csapatok kezdeti műveleti területe is ott volt. Tehát ott is jelentős lehetett a népességvesztés.
Ti mit gondoltok?
Az Őrségnél valóban inkább szláv és székely(kérdéses, hogy ők kicsodák igazából, de valószínűleg ugyanolyan magyarok mint a többiek) népesség lehetett a honfoglalás korában, bár azóta nemigen érte őket különösebb külső etnikai hatás. Szóval mondhatni megőrizték az akkori génállományukat.
A Csallóköz egy elég izolált terület volt, ott elég jó eséllyel lehetne honfoglaló géneket kutatni. Illetve a Rábaköz meg még elég sok hely a Dunántúl nyugati részén átvészelte a török kori pusztításokat viszonylag épségben, nem is nagyon volt arra idegen betelepítés.
Ezen kívül még az északkeleten a Zempléni térséget(elsősorban Bodrogköz ahol már kutattak is), illetve Erdély egyes részeit és Székelyföldet valamint a csángókat lenne érdemes vizsgálni.
A székelyeknél azért rizikós keresgélni ilyen tekintetben. Eredetileg ők más népcsoport voltak. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a magyarokkal való érintkezésük előtt még egy másik nyelvet is beszéltek. Az pedig mellesleg nem a Kárpát medencében, hanem a Fekete tenger feletti Kazár konföderációban történt. Történészek szerint ott találkoztak először, majd elkezdtek beolvadni a magyarságba, a székelyek előbb jöttek el onnan, a magyarok pedig később követték őket, tehát már valószínűleg a Kazároknál átvették a magyar nyelvet. Kulturális és genetikai kutatások, továbbá feljegyzések arról árulkodnak, hogy eredetileg két külön népről beszélhettünk. Például Volga Bulgáriából vannak feljegyzések egy sekil nevű törzsről, abból az időből, amikor a magyar törzsek már az Onogur konföderáció tagjai voltak tőlük Nyugatra. Kínában is vannak feljegyzések egy skl nevezetű törzsről.
Nos azt biztosra állíthatjuk, hogy a honfoglaláskor már keveredtek a magyarok és székelyek, úgyhogy az a kérdés, hogy emiatt a keveredés miatt van e annyi ősmagyar gén bennük, hogy jobb viszonyítási alap legyen a székelység az ősmagyarokhoz, mint az anyaországi magyarok. Képzeld el, hogy ismersz egy mondókát, és azt a mondókát elmondod valaki másnak, aki változtat rajta valamit. Eltelik pár év, újra találkoztok. Te már nagyon sokat elfelejtettél a mondókából és csak részletekre emlékszel, a másik ember, akinek eredetileg te mondtad el emlékszik még teljesen, de csak a saját, módosított változatára. A kérdés az, hogy melyik áll közelebb az eredeti mondókához. A te csonka változatod, vagy az ő módosított változata? Ezért nehéz a Székelyeket példának venni ilyen esetben.
Az én véleményem az, hogy a Csángóknál a legérdemesebb keresni a választ, mert ők az anyaországból odaküldött népesség, tehát egy olyan formáját őrizhetik a magyar géneknek, ami sem a székelyeknél se nálunk nincs már meg. Tehát én személy szerint Moldovában keresgélnék.
Én úgy tudom hogy a csángók is keverék népesség.
Egyrészt az Etelközben maradt magyarság, másrészt a középkorban odaküldött magyarok (határőrzés), meg szinte folyamatosan mentek oda székelyek, nem? Szóval én a csángókra nem hivatkoznék. De attól függetlenül kutatnám őket, de ilyen szempontból nagyon kevert lehet a genetikai hátterük.
Meg nem tudom igaz e, de bennük germán elem is van? Mintha valahol olyasmit olvastam volna, hogy a középkori királyaink oda németeket is küldtek?
Meg tényleg igaz, hogy van a magyar anyanyelvű mellett, román, ukrán, bolgár nyelvű csángó is?
A székelyek tényleg kétségesek ilyen szempontból, bár igazából van egy olyan nézet,hogy ők is ugyanolyan magyarok csak speciális jogállásuk és földrajzi izolációjuk miatt különültek el, tehát nincsen ,,egzotikus" a magyaroktól elütő eredetük. A magam részéről nem foglalnék egyik elmélet mellett sem állást, de ettől még érdemes kutatni őket genetikai szempontból és hasonlítgatni őket a jelenlegi és a régi mintákhoz egyaránt.
Egyébként aki lepontozott 43%-ra az szíveskedjen is érvelni valamivel. Tudtommal semmi saját, nem bizonyítható agymenést nem írtam, csak azt amit nagyjából jelenleg tudni lehet erről a kérdésről.
A csángókat meg javarészt Nagy Lajos alatt és utána lévő pár évtizedben telepítették Moldvába, miután kizavarták onnan a tatárokat. Később még mentek oda székelyek, leginkább a madéfalvi veszedelem után.
Ukrán és bolgár nyelvű csángókról nem tudok, viszont már évszázadok óta folyamatos a románok közé való beolvadásuk. Emiatt sok moldvai románnak is vannak magyar felmenői, nem csak az erdélyieknek.
A csángó vidék a legkeverékebb területek közé tartozik szerintem. Eleve, hogy mindenfelől érkeztek, aztán meg szállingóztak befelé a szomszéd népekből. Túl kicsi terület ahhoz, túl sok szomszéddal, hogy ne legyen felhígulás.
A székelyek külön eredetére pont az a legfőbb bizonyíték, hogy a határőrzést bízták rájuk. Ami abban az időben egyértelműen az alárendeltséget mutatta, tehát ők voltak azok, akikért nem kár annyira egy külső betörés esetén. Valamint, ketté is osztották őket a keleti és a nyugati határon, ez meg annak a bizonyítéka, hogy nem tartották őket megbízható vazallusoknak.
A Kisalföld (és környéke) pedig németesedett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!