Mennyire gyakori jelenség, hogy a festő nem szignózza a képét? Hallottam hires festőkről, akiknél gyanús, ha van szignó (pl Rembrandt), de ez mennyire általános a sokad rangú festőknél?
Van egy Jézus festményünk. A szüleim a megvásárolt házzal együtt kapták (1972-ben), az előző tulaj sem tudta (vagy nem mondta), hogy honnan származik a kép. Jézus, kenyérrel és kehellyel, olaj/vászon kép. Néhány részlete (pl Jézus keze) nagyon szép kidolgozású, míg más részletei elég felületesek, jól látszanak az ecsetvonások (pl a kelyhen).
Ami igazán érdekes, hogy sem az elején, sem a hátulján nem találni rajta sehol dátumot vagy aláírást (bár igaz, nem bontottam ki a keretéből). Az ilyen apróság mire utalhat hamarabb? Egy helyi "hobby" festőre, vagy esetleg valaki olyanra, akinek másutt is található képe?
Bizonyára le leszek pontozva. Nem baj.
Volt egy rajztanárnőm. A férje neves szobrász, jó barátságban állt Pablo Picassóval.
Vitt neki egy szobrocskát ajándékba, talán születésnapra.
A festő barát a műtermében levő képekre mutatott. Válassz egyet drága barátom!
A szobrász így is tett. De a kiválasztott kép nem volt aláírva. Kérte a barátját tegye meg, de az elutasította.
– Ez így egy kedves emlék a barátodtól. Ha szignózom, akkor milliomossá teszlek.
Hitelességéért a történetnek nem vállalok felelősséget!
Ezek a szentképek régebben ott lógtak szinte minden hálószobában. Nagymamáméknál minden szomszédnak volt egy legalább.
Egyébként antikvitásban általában meg tudják mondani, hogy értékes-e, mikor lehet, ki festhette, ismert-e, stb.
Köszönöm a válaszokat!
#1 Kedves történet! Ide illett
#2 Nem rémlik, hogy láttam volna hasonló kegyképet. Ami a szimbolikáját illeti, az viszonylagos: a kenyér, a kehely, Jézus égre emelt tekintete a szokásos utolsó vacsora szimbólumok, de … a kenyér apró cipó (nem sok ilyen formát láttam, bár már láttam); az áldásra emelt jobb kéz viszont nem a szokásos áldást adó mozdulat, hanem inkább figyelmeztető, vagy félúton van az áldásosztó mozdulat felé; a tekintet inkább álmatag, mint a megszokott imádkozó; a kehely a stílushoz képest meglepően díszes, magas és érdekesek az arányai: magas talp, vastag szár, kis méretű,vékony kehely rész; stb. Szóval minden szimbolikus dolog ott van, de minden kicsit másképpen, nagyon egyénileg van megoldva! Arról nem is szólva, hogy az arc a kéz és a kenyér kapott különösen precíz kidolgozást, míg a viszonylag fontos kehely és a ruha szinte elnagyolt.
#3 Ismerem azokat a képeket … de ennek köze nincs hozzájuk stílusban!
Egyébként a vidékünkön a háború előtt rengeteg zsidó élt, és azt hiszem svábok is talán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!