Amit én csinálok abban még nincs semmi művészet?

Az alkotás határtalan. Inspirációs képgyűjtések se véletlen vannak. Pl ha nem jut eszembe egy mozdulat béka perspektívából nem rossz ötlet valakit felkérni egy fotóra, hogy szerencsétlen ne végig pózoljon s rajzolóként se kell lent heverni.

Az arányok/nézetek reális megrajzolásokat jó szemügyre venni.

S más egy alapot pl pózt/nézetet másolni, minthogy fogod s rárakod s átmásolgatod... Volt ilyen nevezőnk aki különböző képek részleteit másolta le egy az egyben s azzal alkotott "újat" , CSAKHOGY feltétel volt, hogy az alkotás SAJÁT munkád fantáziád legyen. Más képről másolni tilos...

Az idei versenyzők közt is volt ilyen-.-" szánalmas.

Ám kíváncsi vagyok én is pár példára, mit is alkotsz.

Énis küldhetek ha érdekel, bár a festészetet nem éreztem hozzám valónak, inkább ceruza,tinta, szobrászat, varrás, bútortervezés. Hiába mondták, hogy meg az, ha nem fogott meg s hosszúnak tartottam a rászánt időt pl drótékszerek is.

Az egyik dilemmám:

A kreativítás határtalan, de az élet viszont rövid. :(

Egyetértek veled. Attól, hogy nem absztrakt, saját fejből kipattant képeket festesz, a munkáidnak még lehet művészi értéke, már csak azért is, mert a festés egy olyan dolog, amire nem mindenki képes, és bárhogy is csinálod, egyedi lesz, nem lehet sorozatgyártmány, mert még csak két egyforma ecsetvonás sincs. Szerintem tulajdonképpen mostanában csak az a fontos, hogy van hozzá diplomád, vagy nincs diplomád. Hiába gyakorolsz évekig, hiába fejlődsz folyamatosan, és érsz el egy bizonyos minőségi szintet, ha nem tanultad, az "okosok" nem vesznek komolyan. Ami szerintem nagyon elszomorító. Főleg amikor látom online áruházban, hogy egy kb. iskolás szintű tájkép (azért mondom, mert tényleg annak nézett ki) alá oda van írva, hogy XY festette, aki a nem tudom milyen művészeti egyetemen fejezett, kis méretű festmény, ára 200 eur. Én meg napokig dolgozok egy festményen, szívem-lelkem beleadom, és nem beképzeltségből, de az utóbbi képeimmel tényleg meg vagyok elégedve, mert egyre jobban sikerülnek, aztán, ha valaki meg akarja venni, mondom, hogy 40 euro és majdnem dobnak egy hátast. Mert azt gondolják, hogy én, aki csak hobbyból fest, szinte ingyen kellene, hogy adjam a festményeket.

De nem is konkrétan az eladásról van szó, hanem arról, hogy miért nem tud, egy egyszerű, de tehetséges ember sikeres lenni, aki attól, hogy nem tanulta a festészetet, ért hozzá? Erre én is keresem a választ. Szeretném megérteni, hogy egy fehér csík kék alapon mitől értékesebb, mitől nagyobb eszmei értékű, mitől művészibb, mint az én virágcsokrom, amin napokig-hetekig dolgoztam...

Elküldenéd nekem is a képeid? Kíváncsi vagyok rájuk. :)