Rajtam kívűl még van olyan, aki úgy gondolja, hogy a magyar kortárs zenénél nincs rosszabb?
De most komolyan. Nem érdekel, hogy Kodály objektíve mennyire zseniális, szerintem nagyon nem az. Vannak jó kórusművei (Tantum Ergo-ból bizonyos tételek, Gergelyjárás, Szent Ágnes napja), de a többség borzalmas és kifordul ezektől a fülem (Hegyi éjszakák, Villő, Tantum Ergo legtöbb tétele, Ave Maria, Karácsonyi Pásztortánc, stb.). Borzalmas harmóniák és unalmas dallamok tömkelege. Meg tudom érteni, hogy más világ volt akkor, az emberek máshogyan gondolkoztak, de nem értem, hogy miért kellett megerőszakolni a zenevilágot. Ott van például Petrovics Emil. A kórussal énkeltük tőle a Nyári rajzot és soha, de soha többé nem akarom azt a szart énekelni. Ráadásul abban én mezzot énekeltem (egyébként szoprán2 vagyok), ami a műben a legborzalmasabb szólam. Ez a: szó mi mi szó lá szó lá fí fí fá mí ré dó ré ré mi fá; és még a ritmust nem is írtam, ami még inkább fokozza az undormányt. Hogy lehet ilyen fost írni? A másik a kromatika; nem lesz attól egyedibb egy darab, ha kromatikát alkalmazunk. Mellesleg nagyon nehéz alkalmazni, Henry Purcellnek sikerült a Dídó és Aneasz befejező basso continojánál a kromatika, sőt kimondottan jó lett, de ebben a Nyári rajzban borzalmas.
A másik, Bartók kórusművek. A melankólikus kórusművei gyomorforgatóan depisek, a vidámabb kórusművei unalmasak. Azt viszont meg kell valljam, hogy az "Este a székelyeknél" zongora darabja zseniális és gyönyörű. De a kórus műveivel hagyjanak békén. Leánykérő, Madár dal, Elment a madárka, Senkim a világon...fuj fuj fuj. Oké a Kékszakállú herceg vára opera is nagyon jó, meg talán még az Allegro barbaro expresszionista zongora műve is, de a többi ehhhhh.
A Kocsár és a Karai művek még viselhetőek. Egyedül Bárdos Lajos műveit szeretem, eddig egy művével se volt bajom, amikkel találkoztam.
A fő gond leginkább az, hogy Kodály és Bartók bevezették ezt a stílust és onnantól kezdve a magyar kortárs zene nem sokat változott. Minden egyes zeneszerző az ő stílusukat majmolja. Nem arra törekednek, hogy minél fülbemászóbb és szebb kórusműveket írjanak, hanem az egyediségüket úgy próbálják megmutatni, hogy hányingerkeltő koholmányokat produkálnak. Csemiczky Miklóstól a Hymni Abrossini borzalmas lett, Tóth Péter műveitől pedig megfájdul a fejem (Regina Ceali, Sicut Servus, Vonaton, Ave Maria, Szvit, Buborék, stb.). A mai magyar kortárs zeneszerzők közül talán Fekete Gyula az, akinek a munkásságát elismerem.
Tavaly voltam a kórussal a Tolosai kórusversenyen. Ott a versenyen két baszk kórusművet énekeltünk (Uraren besotik, Non degu non), amik nagyon jók voltak. Ezen kívűl magyar kortárs műveket énekeltünk, amik nem igazán nyerték a zsűrik tettszését. A többi versenyző kórusok vidámabb és szebb dalokat énekeltek, olykor musical stílusban adtak elő egyes műveket. Mi pedig abban a hülye apácaszerű kórusegyenruhában énekeltünk unalmas és sirató dalokat, mint akik megragadtak az 50-es években.
Múltkpr volt a sulinkban egy San Franciscoi gyerekkar. A sima amerikai kórusműveket kicsit hamiskásan énekelték, de az utolsó két számot zseniálisan adták elő. Az egyik egy musical volt, a másik a Delta Rae együttestől a Bottom of the river kórusfeldolgozásban (ami a kedvenc számom). Meg látszott is rajtuk, hogy élvezik, amit csinálnak, mi pedig savanyú fejjel énekeltünk el nekik két bartókot. Ebben a modern világban számomra pedig végképp nem könnyű folyton magyar kortárs zenét énekelni, mert fölmegyek a youtubra, hogy számos olyan kórusokról van videó, akik mosolygós arcal énekelnek Gospel-t.
Nem ártana egy reformot bevezetni. Ha az az ára, hogy Kodály és Bartók befogadás esztétikája megszűnik; hát legyen. Ti mit gondoltok.
Bocs a helyesírásért és egyéb nyelvhelyességi hibákért.
Kérdésnek álcázott véleménycikket láttunk.
Ha el is fogadjuk kérdésnek, akkor meg az a gond vele, hogy eldöntendő. Van még olyan? Nincs. Van még olyan? Van. Mindebből mi következik? Semmi. Tehát semmi tanulsággal nem szolgál ez a "kérdés" hanem csupán öncélú kifakadás.
"Kérdésnek álcázott véleménycikket láttunk." - Ha tudnád, kedves kommentelő, hogy még hány ilyen kérdésnek álcázott véleménycikk van ezen az oldalon. Ennyi erőből, minden egyes ilyen "kérdésnél" leírhatnád ene álláspontodat.
"Tehát semmi tanulsággal nem szolgál ez a "kérdés" hanem csupán öncélú kifakadás."- Aha. Amúgy valóban az, ahogy ez a komment a "kérdésemre" se válasz, csupán egy öncélú vélemény kinyílvánítás, ami arról szól, hogy megmutasd, kedves kommentelő, hogy milyen fontos tagja vagy az emberiségnek. Megnyugtatlak, NEM VAGY AZ.
"Ha tudnád, kedves kommentelő, hogy még hány ilyen kérdésnek álcázott véleménycikk van ezen az oldalon."
Szerinted az felmentő körülmény lehet a bíróságon, hogy elkezded ecsetelni hogy igaz hogy te loptál, de tudja a tisztelt bíróság hány tolvaj munkálkodik még szerte a világon...? :D
Mellesleg a kérdésedre (khm) válaszolva nem, nyilván nem te vagy az egyetlen, akinek nem tetszik a Nyári rajz vagy a Hegyi éjszakák, de azért nem te vagy az emberiség etalonja, másoknak ettől még tetszhet. Szóval én azt gondolom hogy felesleges volt ennyit gépelned, csak hogy bemutasd milyen alpári stílusban vagy képes ecsetelni a véleményed...
A zeneirodalomnakk egy része csak a kórusművek, te itt csak kórusművekről írsz.
Kodály, Bartók -sajnos már nem kortársak- jelentősége a XX.sz.-ban óriási! A népzenegyűjtésük nélkül azokat a kincseket mind elveszítettük volna, az utolsó percben kezdték gyűjteni.
Kodály élete végéig Tanár úrnak szólíttatta magát, és annak ragyogó is volt, pedagógiája világhírű, japánok, északi országok használják a Kodály módszert.
a többi csak szubjektív vélemény:
Bartók Concerto-ja zseniális, a XX.sz legnagyobb műve.
A kórusműveiket én sem nagyon kedvelem, kivált a vidámnak gondoltakat, mert nem vidámak.
Bár az Erdő mellett estvéledtem -nél nincs szebb a világon - (Arany dallama) Esti dal, Kodály feldolgozása
https://www.youtube.com/watch?v=Vt3ixCWBEK4
King Singers:)):
Szóval ha valaki nem ért egyet veled, akkor inkább bemeséled magadnak hogy biztos nem is ismeri az adott darabokat?
Hát ha ezzel a megnyilvánulással próbáltad cáfolni hogy a saját véleményed valami követendő példának képzeled az emberiség ízlése terén, akkor öngólt lőttél...
Ne veszekedjetek, szerintem nem érdemes, attól nem lesz semmi sem jobb.
Ezek szerint itt nincs olyan, aki úgy gondolja, mint te kérdező. Nem vagyunk egyformák - nekem Bartók óriás, te meg "szarnak " nevezed. Engem musicallel ki lehet kergetni a világból, de igyekszem nem hallgatni, és nincs semmi baj, van akinek az tetszik.
De Kérdező, hány éves vagy? kötelező neked savanyú fejjel énekelni"?
ha neked jobban bejön a musical - nem tudod megtenni, hogy keresel egy olyan csoportot, ahol azzal foglalkoznak?
Az a gond, hogy erre az örömzene-musical stílusra leginkább külföldön vevők, egyedül itt Magyarországon ragadtak le a mai magyar kórusvezetők Kodálynál és Bartóknál. Azzal nem lenne bajom, ha olykor-olykor énekelünk magyar kortárs zenét, de minden egyes próbán...elviselhetetlen. Ilyen darabokat képtelen vagyok mosolyogva énekelni. Nem értik meg, hogy még annyi más zseniális kórusművek léteznek. 2-szer volt olyan, hogy vettünk két különböző Palestrina motettát és azokat imádtam, meg a vegyes karral énekeltük az Evening Rise-t és a Famine song-ot, amikért szintén oda voltam, meg a Personent Hodie-ért is. Csak az gond, hogy ez ritka, sose énekelünk egy Bach korállt vagy egy Handel oratóriumból egy részletet, múltkor hallgattam a Mozart Requiem-ből a Lacrymosa-t és az jutott eszembe, hogy ezt a vegyes karral simán el lehetne énekelni és még szép is, de nem, mert a hülye kórusvezetők szörnyen szűk látókörűek. Az a szerencse, hogy vegyes karra alig írtak magyar kortárs kórusművet. meglátok egy Bartók, Kodály, Petrovics vagy egy Tóth Péter kottát, elönt a hányingert, és még két és fél évig ki kell bírnom úgy, hogy sose fogunk énekelni valami jó kis Gospel-t. Lehet, hogy sokan kedvelik ezeket a zeneszerzőket, de nem hiszem, hogy annyira oda lennének, ha hetente többször a műveiket kellene énekelnetek.
Amúgy zenesuliba járok és rám kimondottan számítanak a kóruson, mert sajnos tehetséges vagyok és képes vagyok azt is hibátlanul elénekelni, ami a többiek számára extrém kihívás. A lázadásaim ellenére is beválogatnak, mert nélkülem elveszne a szoprán vagy a mezzo, de én ezt nem akarom, mert nem tettszenek a művek, amiket éneklünk. Próbáltam kilépni, de nem sikerült, iskolaváltást pedig nem akarok, mert énekes szeretnék lenni és szükségem van a tapasztalatszerzésre.
Amúgy sokan arra panaszkodnak, hogy savanyú képpel énekel a kórus minden egyes tagja. Ez sajnos igaz, nagyon sok gyerek szívesen énekelne, de a kórusvezetők nem engedik, mert szerintük ők nem elég jók, akiket meg mindenbe beválogatnak, a fáradtság miatt képtelenek mosolyogva énekelni. Az idegesítő farabok pedig még inkább okot adnak arra, hogy a gyerekek ne mosolyogjanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!