Írtam egy verset a szerelemről. Rád gondolok. (? )

Szerintetek?

Rád gondolok, de nem talállak.

Tűzön, bokron, vízen át,

mennék én utánad.

Rád gondolok, de nem talállak.

Mit tehetnék sírva, egyedül?

Mosolygok a halálnak.

Ragyogsz ám a ködfátyol alatt.

Nem vagyok egész, bár élek,

de a szívem ketté hasadt.

Mondd magány, ki vagyok én?

Ki mit meg nem adna,

egy egész életért.

Romboltam én, s romboltak engem.

Nem segít se a füst, se a mámor,

a kínzó magány ellen.

Vágyom a szerelemre, a dülékeny

egész életre, mely éltetne.

De rád gondolok, és nem talállak.