Szerintetek milyen a versem?

Jéghideg folyó

áramlik én alattam,

Lebegek felszínén

mozdulatlan.

Fagyos szél terült szét

a néma tájon körülöttem,

S a fagyos folyón én

némán szétterültem.

Magam előtt szemlélvén

a szürke eget;

Szemem megannyi titkot

magába temet.

Éles kövekről

tipegvén a sárba

Nem volt a hidegnek

mardosása.

Tudtam talán

de fülembe súgták

Álom volt ez,

nem valóság.

Tegnap félálomban eszembe jutott ez a kis vers és leírtam. :)