Az Operahazban a hangszereken van erosito, vagy a nyers hangjuk tolti be ugy azt a gyonyoru epuletet?

Abban igaza van az elsőnek, hogy általában nem a konkrét hangszereket szokták bemikrofonozni, hanem a megfelelő tereket.

Az viszont, hogy a halkabb hangszerek nem érvényesülnének mikrofon nélkül - nos ez azért vitatható.

Ne feledjük, hogy például az Operaház és a színházaink jelentős része még akkor épült, amikor nem volt semmiféle elektromos hangosítás, mégis voltak színvonalas zenés előadások.

Egyrészt van a teremnek egy megfelelően kialakított akusztikája, másrészt pedig a zenészeknek olyan szinten kell(ett) tudni bánni a hangszerükkel, hogy ezt a technikai jellegű feladatot meg tudják oldani.

# 3

Ugye azért nem akarod bemagyarázni, hogy az elektromos áram előtt nem is volt zenés színház? Vagy hogy akkor a zenészek csak maguknak játszottak, a közönség nem is hallotta őket? :D :D :D

Ez nem a humor kategória.

Minek kéne egy fuvolának túlharsognia a fagottot? Nem kell.

Amíg a fuvola szólózik, a többi halkan játszik, vagy elnémul. Amikor meg nem szólózik, akkor csak zenei aláfestést ad, nem is szabad, hogy felismerhetően kihallatsszon az összhangzatból.

Hallgass csak meg egy-két operát, hogyan is van ez. Nem véletlenül úgy hangszerelték őket, ahogy. (De azt hittem hozzáértővel beszélgetek, elnézést.)

"bármilyen akusztikát is hozol be, hangosítás nélkül egy fuvola sosem fog úgy kihallatszódni, mint például egy klarinét, vagy egy fagott"

Ezzel a zeneszerzők is tisztában voltak:) A zeneművek úgy vannak megírva, hogy tökéletesen hangzanak hangosítás nélkül is. A hangosítás nehézségét pont az adja, hogy minden hangszer egyformán "részesüljön" belőle, hisz a darab úgy íródott.

Hagyományos szimfonikus koncerten, vagy operaelőadáson koncertteremben, vagy színházban SOHA nincs SEMMIFÉLE hangosítás. Részleges sem.

Csakis szabadtéren (de pl. Martonvásáron a nyári Beethoven esteken nem!), sportcsarnokban, crossover produkciókban (Havasi, Horgas Eszter, Illényi Katica, Mága, stb.) és operettben (ott se mindenhol és legtöbbször csak az énekeseket)

A klasszikus zenében ugyanis nincs rá szükség. Az operában a zenekart nemhogy hangosítani nem kell, de többek közt azért is vannak árokban, hogy tompuljon a hangzás (nem hangerőben)

Amellett az akusztika igen rafinált dolog. Vajon miért van a szimfonikus (és opera) zenekarban 30 hegedű és csak 2 (vagy esetleg 3) fuvola? Ha a Müpában a darabbeli fuvolaszólót pl a teljes vonóskar kíséri (nem ritka dolog), miért hallani mégis? Ha James Galway, vagy Emanuel Pahud a szólókoncertjén odaáll a majdnem 100 fős zenekar elé, ki kell hangosítani? (A válasz: nem)

De például az is érdekes kérdés, hogy ha a 30 hegedűs egy fortissimo állásban egyszerre játszik, az miért nem 30-szor olyan hangos, mintha egy játszaná? Ha ugyanis így lenne, a teremben mindenki megsüketülne.

Bár lazább értelemben de ide tartozik:

Epidavros, Greece: Perfect Acoustics

[link]