Mitől lesz igazán szép egy vers?

Szia,

én is írok verseket. Nos, azt kell mondjam, ez szerintem jó versed lett, nekem legalábbis tetszik.

Igazából, hogy mitől jó egy vers, az jó kérdés, engem is fogalalkoztat.

Még nem jöttem rá teljesen, de írtam már egy csomó verset, valamelyiket csak megírtam, és én magam is azt mondtam rá, hogy ez nem a legjobb... valamelyikre pedig egyenesen büszke vagyok...

olyasmire kezdek rájönni, hogyha írod, és olvasod (lehetőleg hangosan) és érzed, hogy ez erős, és olyan 'wow' érzetet kellt benned (nem tudom másképp megfogalmazni) az biztos jó vers lesz.

Akkor én leszek a negatív.

Nekem van olyan publikált versem, ami átment egy szerkesztőségen, akik döntöttek róla, tehát nem csak feldobtam a netre. Én azt gondolom, hogy a verseid nem jók. Megmondom őszintén, a reményt se látom bennük.

Hogy mi a szép a versben? Ez szubjektív: szerintem az, hogy valaki mond valamit, és én azt gondolom, hogy igen, ez így van, de ilyen gyönyörűen én nem tudtam volna kifejezni, és formailag is jó. A kettő összefügg.

A tiedben a rímek gyengék, ritmusa, lüktetése nincs, formailag csúszkál, a szótagok széttartóak. A témák sablonosak, a szóhasználat is az (pl.: küzdeni az álmokért, világod fogva tart, nem nyitod ki a szemed stb.)

Ettől persze nyugodtan írhatsz.

Elég silány ez a vers.

"de tud,van egy ősi szabály,"

Nem tudom, hogy hány éves vagy, de alapvetés, hogy verset az kezdjen el írni, aki tud is írni. Gondolok itt arra, hogy a magyar nyelv helyesírási szabályait ismeri, pláne, ha még szabályokról is ír, említést tesz a versében.

Én tudok,

Te tudsz,

Ő tud. Felszólító módban pedig TUDD.

Elég shit ragrímek tömkelege ez a versike. A szótagszám nincs betartva, ami egy időmértékes versnél, bűn.

Egyetlen sora sincs, amely megfogná az embert, silány, olcsó, műpátosszal terhelt, giccses borzalom.

Üdv., egy költő