Melyik drámaban találnék jó női monológot?

Drámákból kéne nekem három női monológ (a három három különböző legyen). Sokat keresgéltem már, de még nem igazán találtam rá az igazira és sajnos sürget az idő, illetve az, hogy kevés drámát ismerek. Olvastam pl az Ibusárt, illetve a Cselédeket, de egyiket sem talaltam megfelelőnek. Szeretnék valami kiabálós, erőszakos, akaratos női monológot, amivel a tüzes oldalamat is megtudom mutatni. Mert tavaly például A vágy villamosából mondtam Blanch monológot. Örülnék, ha tudnátok nekem segíteni!