"A gyűlölet sivatagában oázis a közöny " Melyik versből van ez a sor?

Domján Edit, Szécsi Pál: Bús szívből énekelni nem lehet

Könnyes arcú reggelek ébresztik a fákat,

Nehéz álomtól ittasan pislognak a házak.

Görnyedt hátú emberek sietnek a szélben,

Fáradt szemük már az úton,

Emlékeik még az éjben.

És peregnek a nappalok,

A könyörtelen percek rabja vagy.

Előtted az ismeretlen.

Maradnál, de nincsen hol maradj.

Ha pecekig nem bánt senki,

Már az is öröm.

A gyűlölet sivatagában

Oázis a közöny.

Bús szívből énekelni édesen

Oly nehéz, oly nehéz.

És mégis énekelni kell nekem

Oly nehéz, oly nehéz.

Nevetek, ha mondják,

Nevetek, ha kell mindenen.

Nevetek, de közben könnyezem.

Dalolok a máról,

Dalolom, hogy nincs fájdalom,

Dalolom, de máshogy gondolom.

Szívemben hordom rejtve csendesen,

Bánatom, bánatom.

Óh, meddig büntet még az életem,

Nem tudom, nem tudom.

Keserű a bánat,

Keserű, de elfojtom én,

Valahol még vár egy kis remény.

Dalolok a fényről,

Dalolom, hogy ez kell nekem,

Dalolom, s tán lassan elhiszem.

Bús szívből énekelni édesen

Oly nehéz, oly nehéz.

És mégis énekelni kell nekem,

Oly nehéz, oly nehéz.