Radnótinak melyik verse ez?

Radnóti Miklós: Huszonnyolc év

Erőszakos, rút kisded voltam én,

ikret szülő anyácska, - gyilkosod!

öcsémet halva szülte-é,

vagy élt öt percet, nem tudom,

de ott a vér és jajgatás között

úgy emeltek föl a fény felé,

akár egy győztes, kis vadállatot,

ki megmutatta már, hogy mennyit ér:

mögötte két halott.

Mögöttem két halott,

előttem a világ,

oly mélyről nőttem én,

mint a haramiák;

oly árván nőttem én

a mélységből ide,

a pendülő, kemény

szabadság tágas és

szeles tetőire.

Milyen mély volt gyerekkorom

s milyen hűvös.

Hívó szavad helyett kígyó

szisszent felém játékaim

kis útain, ha este lett

s párnáimon vért láttam én

a gyermeket elrémítő,

nagy, hófehér pehely helyett.

Milyen mély volt gyerekkorom,

s milyen magos az ifjúság!

A két halál megérte-é?

kiáltottam a kép felé,

mely ott sütött szobám falán.

Hoszonnyolc éves voltál akkor,

a képen huszonöt talán,

ünnepélyes ifjú nő,

komolykodó, tünődő.

Huszonnyolc éves voltál akkor,

most ugyanannyi lettem én,

huszonnyolc éve, hogy halott vagy,

anyácska, véres szökevény!

Anyácska, véres áldozat,

a férfikorba nőttem én,

erősen tűz a nap, vakít,

lepke kezeddel ints felém,

hogy jól van így, hogy te tudod,

s hogy nem hiába élek én.

Nagyon megható vers. imádom Radnóti verseit.

"Huszonnyolc éves voltál akkor,

most ugyanannyi lettem én,

huszonnyolc éve, hogy halott vagy,

anyácska, véres szökevény! "

Huszonnyolc volt Radnóti édesanyja, amikor ikreknek adott életet,sajnos belehalt a szülésbe, és Radnóti ikertestvére is meghalt.