Mi a véleményetek erről a versről? Saját! 16/L

Nem gonoszságból, de egy ajándék képeslapon tudnám ezt a verset elképzelni. Valahogy nem jön át, hogy te épp hogyan érzel. Mélyponton vagy, vagy kifelé jövet az alagútból? Egy remény van benne, vagy már csak visszanézel a sötét múltba? Valahogy nem rólad szól, inkább mintha egy jótanács lenne.

Tudom, hogy ez nagyon szubjektív, de engem jobban megfognak azok a versek, amik a költő egy pillanatnyi hangulatából indulnak ki, a köré épülnek. Ha ennyire direkt módon megszólítja az olvasót (és ráadásul erre épül a vers), az inkább okításnak hat, és valahogy nem belülről jön.

Engem pl. az ilyen jellegű versek jobban megfognak. (A vége nekem is kicsit közhelyes lett, szóval ebbe is bele lehetne kötni. Igazából hosszabban lehetne csak jól leírni, de most tömörítettem. :D)

Reszkető láng apró fénykörében ülök. Remegek.

És csak várom a sötétből felém nyúló kezeket.

Tompa hangok, szellemárnyak imbolyognak odakint,

De senki nincs, ki akár csak egy pillanatra rám tekint.

Szegény én! Az önsajnálat balzsamozza lelkemet.

De mit beszélek, hisz még élek! Él bennem a szeretet,

És míg így van, a napfényt kell keresnem konokul,

Még ha a szívemre néha szürke fátyol is borul.

(All rights reserved. :D)

De még egyszer mondom, ez nagyon szubjektív dolog. Alapvetően nem írtál rossz verset, csak próbáld a hangulatot, amiből kiindultál, jobban megragadni, "koncentrálni".

:)

A kritikát azért hívják kritikának, mert arra hivatott, hogy az esetleges gyengeségekre felhívja a figyelmet, segítsen a fejlődésben. A nagy költőknek is adtak építő jellegű tanácsot költőtársak, barátok. Ha a kérdező célja az lett volna, hogy bezsebeljen egy csomó dicséretet, akkor azt kérdezi: "Meg tudnátok dicsérni a versemet? Csak pozitív válaszokat kérek!".

Ha valami közhelyes, akkor az közhelyes. Attól nem lesz fejlődik senki sem, ha csak megsimizi mindenki a buksiját, és nem azt mondja, amit gondol. A kritika a versnek szólt, nem a vers írójának. Nem írta senki, hogy tehetségtelen, hogy hülye vagy egyéb bántó, a személyének szóló megjegyzést. Nincs baj azzal, ha valakinek tetszik a vers, de többünknek nem tetszett, és ezt őszintén megírtuk.