Valaki Tud Nekem írni pár fontos dolgot a Szürrealizmus-ról?

A szürrealizmus szó valóság felettiséget jelent. Az alkotói nem konkrét valóságot ábrázolnak, helyettesítik azt abszurd képzettársításokkal, környezeti hatásokkal. A szürrealista alkotók szeretik a groteszk és fekete humort, gyakran "őrült"-ként játszanak a magasztos és alávaló, a rút és szépséges ellentétével. Eszmei alapjait Freud pszichológiai kutatásai alapozták meg, valamint az önműködő írás gyakorlattá válása. Freud szerint minden cselekedet és érzés, pillanatnyi hangulatingadozás, mondjuk a hirtelen harag is visszavezethető a régről elfojtott emlékekre, amit az agy a tudattalanba konzervál, tehát az ösztöni egészbe. Ezek az emlékek hasonló szférában működnek hát, mint az álmok világának generálása, vagy a szexuális ösztönök. A trauma erejével hat minden művészi mozdulat, amely kitárulkozni vágyik. Az elfojtott tartalmakhoz a művészek különféle álmok, halucinogén anyagok, az elme kiürítése, szabad asszociációk segítségeivel nyúlnak vissza. Egy szürreális alkotó rendkívül kreatív "más szemmel látják a világot". Az önműködő írás gyakorlata csak kiürített fejjel lehetséges: Az alkotó nem gondol semmire, miközben ír, ha mégis, akkor az első logikátlanúl felötlő gondolatot jegyzi le. Van, hogy ezeket mondatokba fonják, például:

"Az ember ásó, kapa. Kisbaracká válik, ahogy a harsány eperfavirág színben nyugtató dallamot játszik egy elektronikus orgona. Majd fekete lesz és pók. Goa-goa-goa, reklámplakát suhan a busz mögött." - Ezeket most találta ki, kiürített fejjel.

A szürrealisták gyakran konkrét elemekhez közik ezeket az asszociációkat, ezek a gócpontok a legerősebb ösztöni és tudatalatti tartalmak REDUKCIÓI egyszerű képi elemekben, elvégre a piros szallag, mint szimbólum nem képes az egész szunnyadó szexualitást kifejezni... csak az alkotó csúnyán szólva spórol a gondolatokkal és lustán csak bagatelizálva jeleníti meg (hiszen hány száz csarnoknyi kép készülhetne az *ELFOJTOTT HARAG* egész gondolatvilágának teljes asszociációs láncolataival, és ez még csak egy téma a tudattalan számos más témái közűl, például a már elmített szexualitás és álom, a halál, a születés és korai emlékek miszticizmusa, az éhség, fáradtságérzet stb...) ehelyett például Dali temérdek szimbólumot halmozott fel, amik jelentése mindíg a saját és kollektív tudattalanjából táplálkozik, például: Tojás = A születés első emléke, nyíló kapu az életbe, vagy a mennybe, a szentség és tisztaság megfelelője.

Pillangó szárny, vagy pillangó, vagy egyéb kecses alkatú rovarok: A nőiség, fantázia, gondolatok "szárnyalása", álom szimbólum is.

Hangyák: A szorongás, baljós előérzet megtestesítői (vándorló, menekvő hangyák mindíg figyelmezetnek a veszélyre pl. földrengés, vagy vihar, ezt a kollektív tudattalanból emelte át).

Sivatag: A magány, a megállt idő, a "kincstelenség" (víz) hiánya, ami egy esztétikus gyönyörben tündököl, tisztaság jelkép is.

Dali képeiről hiányzik a víz (pedig gyakran utall rá például pókhálóval benőtt, rozsdás csap a sivatagban), mint kincs motívum, ami valamilyen hiányt feltételez.