Melyek a kedvenc festményeid? Mi fogott meg bennük?

A kedvenc festőm/polihisztorom Leonardo da Vinci. Azért kedvelem a festményeit, mert számomra magát a Művészetet (így, nagy kezdőbetűvel) testesítik meg. Számomra a művészet az, ami gyönyörködtet, ami rendkívüli, ami már-már emberfelettien kiváló. És mindez igaz Leonardo da Vincire.

Másik kedvencem, ugyanilyen megfontolásból, Michelangelo.

Hogy konkrét címet is írjak, kedvenc festményeim egyike pl. a Sixtusi kápolna mennyezetfreskója.

Botticelli - Vénusz születése

Imádom a (görög) mitológiát, és szívesen merülök el a női test szépségeiben. Tökéletes kompozíció, lágy vonalak. De Vénusz arca az, ami igazán megfogott, van benne egyediség.

Vincent Van Gogh - Búzatáblák varjakkal

A hangulata fogott meg. Baljós... Meg a színek, ja és tetszik, hogy nagyon vastagon kente fel a festéket.

A régiek közül még El Greco stílusát és színeit kedvelem nagyon.

De tetszenek Boris Vallejo munkái is, legjobban talán a Győzelmesen című.

[link]

Festőket írnék: Paolo Veronese, Giovanni Battista Tiepolo, Hans Holbein, Claude Lorrain, Frans Hals, Chardin, Paul Cezanne, Dalí, Benczúr, Munkácsy, Tihanyi Lajos, Nagy Oszkár, Maticska Jenő, Csernus Tibor.

Hirtelenjében ennyi.

Élőben egész más hatása van egy képnek, mint ha reprón vagy könyvben látja az ember. Jól ismertem Munkácsy képeit, de mikor megláttam Debrecenben a Déri Múzeumban az Ecce homo-t teljes nagyságában, az valami hihetetlen volt.

Ugyanígy voltam Csontváryval.

Szintén Munkácsy Mihály, és legelsőként a Siralomház c. festménye tetszett meg. Még általánosban, a folyosón ki volt akasztva a kép reprodukciója, és gyakran nézegettem. Nagyon tetszett, de nem tudtam összeegyeztetni a címet, azzal, amit láttam, mivel nem voltam tisztában a szó jelentésével. A siralomházról azt gondoltam (kicsi voltam!), hogy az a hely, ahol a halottakat siratják. Viszont a kép egy dühös és elkeseredett embert ábrázol, ökölbe szorított kézzel, akitől láthatóan félnek a körülötte lévők. Pár évvel később elolvastam a Munkácsy életéről és műveiről írt könyveket, és végre megértettem a festményt is. Akkor elmentem a Nemzeti Galériába, és végül láthattam az igazit. Az nagy élmény volt. Gyönyörű még tőle a Vihar a pusztán, Legelésző tehenek, Poros út; és egészen döbbenetesek a szegény emberek mindennapjait ábrázoló festményei- Rőzsehordó nő, A köpülő asszony meg nem is tudom, rengeteg van.

És nagyon szeretem még Paál László tájképeit, csodaszépek az erdői.