[ZONGORÁZÁS] Van-e jelentősége annak, hogy zongorázás közben, oktávok játszásánál a gyűrűsujj hajlik vagy egyenes marad?

:D

Igazából azért kérdeztem, mert amikor leütök egy oktávnyi távolságot, akkor ha nem figyelek oda a gyűrűsujjamra, magától behajlik, minél erősebben nyomom a billentyűket, annál jobban. Gondolom ez természetes, de jó lenne ha meg tudnám oldani azt hogy egyenes maradjon, mert egyrészt előfordulhat hogy a behajló ujj akadályoz valamiben, vagy esetleg véletlenül leüt egy másik billentyűt.

Arra is gondoltam, hogy az itthoni pianínón nyilván nehezebb leütni egy billentyűt, mint egy 40 millió forintos Steinway-en, lehet ez az oka.

Nem arra gondoltam, hogy különböző a távolság.

Minél erősebben ütök le egy oktávot, annál jobban hajlik a gyűrűsujjam. Mivel a legjobb minőségű hangversenyzongorákon nyilván sokkal könnyedebben lehet leütni a billentyűket mint az itthonin, lehet hogy azokon ezt az ujjhajlítós problémát megoldani nem jelent olyan nagy erőfeszítést.

Ezért jó volna tudnom, hogy érdemes-e erőltetnem ezt a dolgot.

Nem tudom mit jelent az pontosan hogy homorítani, de kb mindent meg tudok csinálni az ujjaimmal.

Art Tatumnak volt egy zseniális technikája, ami arra volt alapozva, hogy egyenesek voltak többnyire az ujjai. Nyilván egy nehezebben leüthető billentyűkkel rendelkező zongorán ezt nehezebb.