Milyen stílusban épültek Budapest belvárosában az épületek?

A reformkori Pest városképe klasszicista volt (Hild József), azonban ennek döntő része nem maradt fenn. A kiegyezés korára a neoreneszánsz vált uralkodóvá (Ybl Miklós). A századfordulóig megerősödött a neogót (Parlament) a neoromán (Halászbástya) és a neobarokk (Budai királyi palota rekonstrukciója-Hauszmann. A századelőn dívott az eklektika (Vigadó) és Nyugat-európával szinte egyidőben megjelent a szecesszió, mely a nemzeti építőművészetben nyert kifejeződést (Lechner). Szintén a magyar stílus megalkotására tett kísérletet Kós Károly népi építőművészete (Wekerle telep). A két világháború között a "neó" anakronisztikus továbbélése mellett a németországitól alig lemaradva megjelent az elsősorban a zsidó nagypolgárság által támogatott Bauhaus, és a modernista tendenciák (Újlipótváros, II. és XII. kerület villái). A kor "hivatalos" építészete a historizmus, mely azonban anyagi lehetőségek híján kevéssé tud érvényesülni (Walder Madách-téri komplexuma).

A háború utáni koalíciós időszakban az újjáépítés és a korlátozott anyagiak miatt partikulárisak maradnak a korszerű és igényes, Le Corbusier hatását mutató törekvések (Szakszervezeti székház a Városligeti fasor-Dózsa György út sarkán). A rákosi érában szocreál (Munkásmozgalmi mauzóleum), majd a 60-as évektől a kortárs magyar építészet (Budapesten Finta-Hotel Intercontinental), a nyolcvanas évektől ifjabb Rajk munkái, jórészt tervekben.

Amint látod, Budapestnek nincs egységes városképe, emiatt az építészeti inkoherencia miatt is forgatnak itt szívesen filmeket, mert szinte bármelyik európai várost helyettesítheti. Ha érdekel Budapest építészete, javasolnék egy sétát a Thököly út Dózsa György úttól a Hungária körútig terjedő szakaszán, az Andrássy úton és a Szent István park környékén. Nem teljes, de jó képet nyújthat.