Miért hiszik azt az emberek, hogy a giccs az valami negatív jelző?

Ezt találtam róla a kislexikonban:

Giccs

Magát művészi alkotásnak feltűntető, értéktelen mű, amelynek tömegtermelése a polgári világ hanyatlásával alakul ki. Általában szenvelgő magatartásmódot tükröz, az emberi-társ. problémák felszínes és szokványos megjelenési módját szerepelteti, nem hatol azok mélyére. Célja a kellemesség fizikai és pszichikai érzetének keltése. Veszélyessége abban áll, hogy rutinos ábrázolásmódjával megtévesztheti a szemlélőt.

Ez alapján te minek hinnéd?

"Miért hiszik azt az emberek, hogy a giccs az valami negatív jelző?"

Mert az esztétikában "negatív" jelző abban az értelemben, hogy az értéktelen "műalkotásokra" szokott jellemző lenni.

"A linkelt kép alkotója valóban giccset alkotott... de aki ott ezt írta, nem rossz szándékból írta, mégis úgy reagáltak rá."

Itt arról van szó, hogy még az az ember is, aki szereti a giccset, tudja, hogy a "giccs" rosszat jelent, és elkezdi bizonygatni, hogy márpedig a giccs nem giccs. Mivelhogy igazodni akarunk a tekintélyesebbek véleményéhez.

Na most az általános műveltséggel rendelkező ember, pl. az átlag középosztálybeli, nagyjából tudja, mi a giccs. (Megfogalmazni nem tudja, de van róla némi sejtése, és bizonyos mértékig képes rá, hogy kiszűrje a giccs nyilvánvaló eseteit). És mindenki, a prolik is, ennek a rétegnek az értékítéleteihez igazodnak.

Tehát ha tetszik a prolinak a giccs, de hallja, hogy az "giccs", akkor vagy ő is elkezdi szidni, nehogy prolinak tűnjön, és titokban hódol annak a bűnös élvezetnek, hogy ilyen képeket nézeget, vagy pedig elkezdi vitatni, hogy az giccs, vagy elméletet gyárt arról, hogy miért nem baj, hogy valami giccses ("giccses, de nekem tetszik és kész!").