Ki írta a "Balog Andris nyakkendője" c. verset?

A "Balog Andris nyakkendője" c. verset Szebeni Ilona (szül. Bózendorf Ilona) írta. (Szavaltam gyermekkoromban :)

Nem a világháborúról szól, hanem - szerintem - 56-ról. Márcsak azért se, mert a világháború után közvetlenül nem voltak úttörők Magyarországon, csak max 48-49 után...

A szöveg így szól emlékeim szerint:

"Októberi gyilkos szél fúj,

pernye hull a háztetetőre,

... dől a kémény és

repül, mintha szárnya nőne.

Ágyú bömböl, omlik a fal,

kő zuhan a gyermekágyra,

s vízbe(vérbe?) fullad Balog Andris

tiszta álma, tiszta álma.

Édesanyja két karjában

viszi fiát, futva, futva,

égett tankon, barikádon

jutnak ki a gyalogútra.

-Hová viszel Édesanyám?

Fordulj vissza, lőnek, lőnek!

Édesanyám elveszik a

piros színű nyakkendőmet!

...

Tüzes habot fúj a sárkány,

torkomon görbül a karma,

Édesanyám, Édesanyám,

a nyakkendőmet akarja!

Nyugodj, nyugodj édes fiam,

nyakkendődet baj nem éri,

édesapád munkás keze,

édesanyád szíve védi.

....

Balog Andris nyakkendőjét

felkötik a zászlónyélre,

s Balog Andris úgy néz rájuk,

mintha élne, mintha élne"

Sajnos már csak ennyi van meg az emlékeimben. De a sorokból kiderül, hogy semmi köze a második világháborúhoz...