Szerintetek jó ötlet lenne ezt a történetet leírnom? Bővebben lent!
Régóta írok elég amatőr módon, ami éppen eszembe jut... most viszont lenne egy személyes élményem, amit kicsit elferdítve szeretnék papírra vinni. Íme a sztori:
Februárban kezdődik. Arról szólna, hogy van egy fiú, aki eleinte egy nagyon zárkózott, depressziós egyéniség, és egyik nap talál egy hasonló lányt interneten... elkezdenek beszélgetni, előbb-utóbb beleesnek a másikba, életvidámak lesznek, elkezdenek álmokat kergetni, szintén a másikról. Nagyon messze élnek egymástól, de fél év után egyszer találkoznak. Történik közöttük ez, az. Lesz benne drámai fordulat, mikor este elalszanak egymás mellett... reggel a fiú egy vekerre ébred, és újra visszatér abba az időbe, mikor még nem ismerte a lányt (megint február), és kiderül, hogy csak álmodta az egészet. Beleőrül a lány hiányába, hiába várja minden nap Honfoglalón, hiába hívja... elhalványulnak benne az álom részletei, pszichológushoz viszik, elkezdik újra gyógyszerezni, a barátai elfordulnak tőle, nem érdekli senki és semmi. Egyszer elutazik aba a városba, ahol a lány "lakik", és elmegy az iskolához, ahova "járt". Az iskola előt mentők vannak, meg rendőrség.. és akkor derül ki, hogy a lány, akit szeretett, és álmában látta, az érkezése előtt néhány perccel lett öngyilkos. Kiderül a bcsúleveléből, hogy ő is sokat kereste a fiút, ő is álomnak hitte, ebbe beleőrült, és megölte magát. A fiú a végén a vonatállomáson áll. Hazafelé menne, de mivel nem várja már semmi, úgy gondolja, hogy nincs miért élnie, a vonat elé ugrik, és megöli magát.
"hiába várja minden nap Honfoglalón" XD
ugorjon inkább a mentő elé
Nem rossz történet, de kicsit elképzelhetetlennek tűnik. A legtöbben azt szeretik, ha bele tudják magukat élni a főhős szerepébe. Márpedig kicsit furcsa a történet. Jó, megismerkednek, találkoznak. Ez eddig oké, de utána azt hiszik, hogy álom volt a találkozás? Ezt egy épp eszű ember.. hát nem is tudom, azért emlékszünk arra, hogy mi a valós és mi nem az. Szóval, ha nem valami agyi betegséggel szenvedők a főhőseid, akkor ez így értelmetlen számomra.
Bár lehet, hogy csak rosszul értelmeztem az egészet :D
Áááá! Teljesen értelmetlenül tudtam csak leírni... megint bocs az érthetetlen leírásért, csak úgy összekapartam.
Nah! Az csak egy álom, hogy valaha is találkoztak... ez személyes "élmény", hogy egy éjszaka alatt olyat álmodsz, mintha álmodban leéltél volna éveket. Igen, most lehet pszichiáterhez küldeni! Eben a történetben az lenne a mondanivaló, hogy ne álmodozzunk valamiről, hanem minél előbb valósítsuk meg az álmokat, még mielőtt késő lenne (esetünkben túl késő, meghal a főszereplő, a másik késlekedése miatt)Nah, térjnk vissza a témához! Szóval mindketten ugyanazt álmodják, de utána, mikor felébrednek, nem találják már a másikat, egyszerűen eltűnik az, ami a legtöbbet jelenti nekik az életben, nem elfelejtik a másikat! Lehet, hogy ez iselég értelmetlen, de nem vagyok most olyan állapotban, hogy tudjak fogalmazni... bocsánat!
Ömm... tévednék, vagy itt páran tényleg az Eredet című film rövidített verzióját írják le?
Egyébként, szerintem a történet sokkal elképzelhetőbb, ha nem az interneten, hanem az "életben" ismerik meg egymást.Mondjuk ugyanazt a könyvet akarják megvenni egy könyvesboltban, vagy nemtudom, szóval az internetes részt kihagynám.
Szerintem minden azon múlik, hogy hogyan írod meg, egyetértek # 6 válaszolóval. Ha tudsz valóban drámaian írni, akkor próbáld meg. Esetleg meríthetsz útmutatást Gárdonyi Tikosnaplójából, ha igazán a hagyományos értelemben vett komoly író szeretnél lenni (de vigyázz, mert ez már igazán a magasiskola!):
Még megjegyzem, Gárdonyi a Titkosnaplójában az írással kapcsolatos tapasztalatait, intelmeit írja le.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!