Hogyan érdemes mangát rajzolni?

Mármint képregényt. A manga rajzolásról akkor lemaradtál amikor nem születtél japánnak. :D

De hogy válaszoljak a kérdésre:

Jobb minőségű rajzlap (ha nagyon le vagy égve a nyomtatópapír sem olyan rossz.). Füzetet nem ajánlanék mert ha egy oldalt végleg elszúrsz csúnya lesz ha kitéped belőlle. Inkább utólagosan fűzném le amikor már minden oldal kész. Ceruzából PUHA (mondjuk 2B-s) és legyen kihúzásra fekete tollad (tűfilc is jó megintcsak költséghatékonyságilag)! ÉS a mániám: Jóminőségű RADÍR!!! (Nem túl szemcsés, nem illatosított/szinezett, viszonylag puha... érdekes módon nem mindig a legdrágábbak a legjobbak,)

Ezt elfelejtettem!

Ha érdekel hogy rajzolok (bár nem képregényt, sajna nem tudom többször lerajzolni "ugyanazt"): [link] Legalább legyen egy kis forgalmam ma :D

De ha PC-n szeretnéd, akkor ezt az oldalt ajánlom a figyelmedbe:

[link]

Nem sértésnek szánom, de sehogy. Mire jó, ha az ember olyat akar csinálni, mint mindenki más? Ha az emberből hiányzik az eredetiség, akkor minek akar alkotni egyáltalán? Lehet, hogy vannak a világon olyan fogyatékos kultúrájú helyek, ahol ez az előemésztett vacak pótolja a képregényt, de Zórád Ernő és Korcsmáros Pál hazájában már az óhaj is érthetetlen a számomra. Azt is vedd figyelembe, hogy a JÓ japán manga-rajzolók éppen annak az egyenstílusnak mondanak búcsút, ahová a dilettánsok megérkezni szeretnének.

Mindez azonban nem válasz a kérdésedre...

A mangák többsége valószínűleg számítógépen készül, úgyhogy valójában nem a rajzeszközök minőségén múlik a látvány. Ha továbbra is maradnál a kézi munkánál, igazad van, arra azonban egy darabig ne számíts, hogy felveheted a versenyt a művi könnyedséggel.

Én sem javaslom füzet használatát, legfeljebb az első vázlatokhoz. Bármilyen kidolgozottabb képhez viszont csak vastag, különálló lapokat érdemes használni, én azt mondanám, hogy minimum műszaki rajzlapot -- A4 méretnél nagyobb rajz esetén jó, ha vastagabb. Ez természetesen jóval költségesebb, de ettől nem kell megriadni, ha átszámolod villamosjegybe a papír árát, rendszerint kiderül, hogy nem is olyan vészes...

Ceruzából a puhák mellett mindenképpen szükséged lesz egy minél keményebbre is, ha ezt könnyedén fogod, alig hagy nyomot a papíron. Így észrevétlenül föl tudod vázolni a figurát, és ennek a finom rajznak a kiszínezése után húzhatod be a kontúrt puha fekete ceruzával vagy tollal. A színezésre javaslom az akvarellceruzákat, amelyek megintcsak drágák, de szépen összemoshatók a színek ecsettel (ezt egyébként megpróbálhatod közönséges színes ceruzákkal is). Az egyszerű ceruzás színezés és -kontúrozás egyébként gyakorlat nélkül bántóan primitív hatású szokott lenni, ezért lehetőleg kerüld, amíg nem látsz rá pontosan, mit művelsz vele. Egyszerű iskolai vízfestéket is használhatsz, de nem könnyű eltalálni a megfelelő színeket, mivel száradáskor erősen változnak. Kihúzásra én a (tű)filcet kevésbé ajánlom, mivel hosszabb távon nem tartja a színét, minimális nedvesség hatására pedig szétszivárog a papírban. Általában a tus a szerencsésebb választás: Ez lehet csőtoll, tuskihúzó, régi mártogatós toll, sőt, ha nagy méretben dolgozol, magad is faraghatsz tollat nádból. A tus száradás után már nehezen oldódik vissza, és akkor sem ázik úgy szét, mint a tinták.

Ami a vonalakat illeti: A manga hivalkodik a lezser vonalvezetésével, tehát óvakodj a bent felejtett keresővonalaktól, a "szőrös" vonalak használatától, a vonalak megtörésétől, amelyek tipikus amatőrségek. Az effélékre majd vérprofi korodban visszatérhetsz, amikor már tudatosan alkalmazott effektként tudod kiaknázni.

Radír: Igen, kell, de csak a grafitot lehet nyomtalanul eltüntetni, színes ceruzát vagy pláne tollat-festéket ne is próbálj. Legyen minél puhább, hogy a papírt békén hagyja. Az olyasfajta kivakarásnál, ahol a papír is megsérül, százszor tőbbet ér, ha inkább átragasztod egy papírdarabbal a hibás részt -- képregényről lévén szó, például a teljes képkockával, úgy jóformán észrevétlen lesz a javítás. Még a kíméletesen alkalmazott radírozás is megbontja a papír felületét, ez átszínezéskor és kivált a vizes műveletek során nagyon feltűnővé válhat. Emiatt lehetőség szerint próbálj olyan finom vonalakkal vázolni, hogy egyáltalán ne legyen szükséged a radírra. Ennek érdekében szerencsés, ha a teljes oldalt megkomponálod a vázlaton, és amikor minden a helyén van, átvilágítóasztalon vagy ablakra fektetve másolod a végleges lapra a kész rajzot.

Azért mert a manga a nem teljesen laikus definíció szerint: Japán képregény. Még megengedőbbeknél is: Távolkeleti képregény. Te pedig nem vagy se japán se távolkeleti (ha jól sejtem). :D Ha egy magyar képregényt rajzol az képregény lesz akármilyen stílusban is követi el azt.

Léteznek mangás rajzstílusban* rajzolt nyugati képregények** de ezek az előbb említett definició alapján NEM mangák.

* bár itt is: Melyikben? pl. a lányoknak szánt (shoujo) és a fiúknak szánt (shounen) stílusa még a teljesen "klasszikus" változatban is nagyon különbözik. Ne is beszéljünk arról, hogy a kreatívabb alkotók saját stílust talának ki maguknak.

** ezekt szokták totál értelemzavaróan amerimangának meg global mangának címezni.

Igaz, Frank bácsi Utah államban valódi bakonyi kanásztülköt, hiszen sokkal okosabb, mint id. Kapoli Antal?

Egyetértek az előttem szólóval, a mangának a lelke japán, ebben némi akadékot jelent a magyar származás, a többi az már kábé a mikiegér-rajzolással egyenértékű feladat, arra csakugyan elég az öt év.

Azzal egyetértek, hogy megtiltva nincs, az én bajom inkább éppen az vele, hogy kötelező...

Ahogyan én látom, az általad preferált tömegmangát nem a megrajzolás után viszik gépbe, hanem _közben_ vagyis eleve ott szerkesztik, mégpedig valószínűleg csapatban, megosztozva a részfeladatokon. Biztos, hogy ebbe olyannyira érdemes beszállni?

Eddig arról az egyről nem esett szó, hogy végülis mi a bánatnak akarsz egyáltalán mangázni? Tele vagy történetekkel, amelyeket nem tudsz formába önteni?

Miért a manga lenne a legjobb hozzájuk?

Bocs, valahogy kiesett egy rész az első sorból. Helyesen:

Igaz, miért ne barkácsolhatna Frank bácsi Utah államban valódi bakonyi kanásztülköt, hiszen sokkal okosabb, mint id. Kapoli Antal?

Bocsi, de nem tudom elfogadni, hogy valakinek a magyar volta kizárná őt a rajzolásból -- csak éppen nem lesz manga, amit csinál. Már, ha van saját kultúrája. De ez miért baj? Könnyen lehet, hogy amikor a japán rajzolók előszö próbálták meg lemásolni a nyugati képregényt, a hozzám hasonló okostónik lesajnálták őket, mondván, hogy nyugati kultúra nélkül nem érdemes... Csakhogy nekik volt saját kultúrájuk, így nem szégyellték az egészet japán módra intézni. Ebből lett a manga. Japánban.

Ha itt valaki ezt a hozzáállást nem meri/tudja utánuk csinálni, akkor az éppen a lényeget felejti ki a dologból, és megmarad nyolcszázhuszonhétezredik névtelen epigonnak. Ha viszont igen, akkor egészen más lesz, mint a japán manga.

Keresni is kéne a műfajnak jóelőre valami találó magyar nevet.