Ki olvasta már a Viskó című könyvet, és kinek mi volt a véleménye róla?

Volt benne néhány nagyon elgondolkodtató dolog, és néhány olyan is, amit én is nagyon hasonlóan gondoltam korábban, de összegészében nekem túl szirupos. Azt gondoltam, hogy ha én veszítettem volna el egy gyermekemet, és nem tudnám feldolgozni, akkor biztosan nem ez vitt volna közelebb a "megoldáshoz". Pont ezt a központba állított témát úugyanis a "klasszikus válaszokhoz" képest szerintem nem nagyon helyezi új megvilágításba. Lehet persze, hogy van, akinek ez egy "emészthetőbb" forma, és ezért lehet, hogy van, akinek mégis pont ez segít.

Aztán beszéltem valakivel, aki tényleg ilyen helyzetben volt, és tényleg földhöz vágta, annyira "olcsónak" érezte.

Egyébként nem láttam még az eredetit, de van egy olyan gyanúm, hogy a fordítás nem igazán tett jót az összhatásnak.

Szia!

Én ajánlom a könyvet, épp olvasom, a közepén már túl vagyok.

Tényleg sok meglepő és érdekes dolog van benne, de ezért nem ítélem el a könyvet. A könyvre rá is van írva:

" Vigyázat, regény! Nem teológiai értekezés!

Valóság és fantázia. Kijelentés és keresés.

Egy kétségbeesett, kételyekkel teli ember keresése.

Nem Szentírás!

Egy megrázóan izgalmas 'mese'! "

Én ajánlom a könyvet. Nem valóság az egész történet úgy ahogy van, de sok benne az igazság és sok minden megtörtént belőle!

Fontos, hogy olvasd el az előszót figyelmesen!

Engem sok dologra megtanított. Az biztos, hogy aki olvasni akarja annak bele kell mélyülnie. Szerintem ez egy nagyon értékes könyv. Sokszor magamra ismerek benne. Nekem sokat tanított. Ajánlom! :D

.........................................................

Ezt a hozzászólónak írom:

Egyébként ha elmesélik az embernek vagy elolvassa a történetet az nem ugyanolyan mintha ő vele történne ez meg.