Mitől akkora mű a Száz év magány?

Én elolvastam, és bár volt egy sajátos hangulata, az nekem is hasonlóan rejtély maradt, hogy mitől lett ennyire közkedvelt.

Talán az ember elszemélytelenedését és jelentéktelenségét próbálja bemutatni - többé kevésbé sikeresen. A sok Aurelio és Arcadio tényleg követhetetlenné teszi a cselekményt, de erősen az az érzésem, hogy ez szándékos. A lejobb tippem az, hogy az élet kaotikus mivoltát igyekezett megragadni az író, de nem tagadom, elég erőltetettnek hat.

"A Száz év magány (eredeti címén: Cien años de soledad) Gabriel García Márquez kolumbiai író 1967-ben kiadott nagy sikerű regénye. A regény a mágikus realizmus stílusának egyik kiemelkedő alkotása, világirodalmi remekműként tartják számon.[1][2][3][4] Megjelenése óta 46 nyelven, összesen több mint 50 millió példányban adták ki világszerte.[5][6][7][8] A regényt García Márquez legfontosabb alkotásának tartják, és mind a spanyol nyelvű irodalom, mind a világirodalom fontos részét képezi."

Talán F.G.Marquez-ben van a hiba, hanem bennetek.

Nem tudjátok értelmezni, követni a mű cselekményét, a rétegeit, a misztériumát.

Segítek, vagyis a kereső segít:

wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1z_%C3%A9v_mag%C3%A1ny