Valaki el tudná nekem mondani miről szól ez a vers?

A Fidelio osztotta meg, de lövésem sincs.

Lator László: Sötéten, fényben, gyors esőben

Itt laknak ők. Sárban, homokban.

A lakott föld határa itt van.

Fagyos göröngyök dübörögnek

félig felejtett szavaikban.

Gyermekeiket szél cibálja.

Testvéreik nyugton hevernek.

Fehér csontjukból hűlt porukból

erős, nagy ágú fát nevelnek.

Vágyaik régen elfeküdtek,

mozdulatlan, penészfehéren.

De álmaikban tele földek

úsznak a lassú sodrú mélyben.

Ha egyszer-egyszer virradatkor

a nap halott arcukba lobban,

a karjukat az égre tárják,

és állnak elragadtatottan.

Csontos kezük csak néha moccan.

Tüzek lobognak. Lucskos ősz jön.

Sötéten, fényben, gyors esőben

feküsznek elszéledt mezőkön.